Államkincstár: Érzékeny adatokhoz is hozzáférhettek a hackerek

A nyugdíj- és családtámogatások informatikai rendszerét is elérhették a Magyar Államkincstár szerverét feltörő hackerek – értesült a Népszava, az állami szerv azonban úgy látja, a támadás ügyfél-, illetve állampolgári adatokat nem érintett, és adatvesztés sem történt. 

A támadásról először augusztus 2-án kerültek nyilvánosságra információk. E szerint a támadó egy ByteToBreach néven működő hacker volt, aki azt állította, hogy behatolt a Magyar Államkincstár rendszerébe, és jelentős mennyiségű adatot szerzett meg. A nyilvánosságra hozott képernyőképek alapján nem pusztán egy weboldal elleni támadásról lehetett szó: a támadó állítása szerint belső informatikai rendszerekhez és munkatársi adatokhoz is hozzáfért.

A különösen súlyos rész az, hogy a közzétett képek alapján belső hálózati rendszerek, felhasználói fiókok és jelszavak is hozzáférhetővé válhattak. Biztonsági szakértők szerint ez arra utalhat, hogy a támadó a rendszerben a kezdeti behatolás után oldalirányban is tudott mozogni, vagyis egyetlen feltört géptől más rendszerekig is eljuthatott.

A Népszava most egy ezzel kapcsolatos értesülést tett közzé, melynek legsúlyosabb megállapítása az, hogy a támadók a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által kezelt agrártámogatásokon túl a nyugdíj-, illetve a családtámogatási rendszert is elérhették, arról azonban a lapnak nincsenek értesülései, vajon a behatolók kértek-e váltságdíjat, vagy ajánlottak-e „segítséget” a zsarolóvírus általi titkosítás feloldására.

A Telex az esettel kapcsolatban rákérdezett a MÁK-nál, hogy mi igaz abból, hogy a kibertámadásban a hekkerek a nyugdíj- és családtámogatási adatbázisokhoz is hozzájuthattak. A kincstár válaszában azt írta a lapnak, hogy „A jelenlegi információk alapján a támadás ügyfél-, illetve állampolgári adatokat nem érintett, és adatvesztés sem történt.” 

A Népszava felidézi írásában, hogy az Állami Számvevőszék már 2019-ben a Magyar Államkincstár ellenőrzésekor arra figyelmeztetett, hogy Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól (ONYF) átvett informatikai rendszerek esetében adatvédelmi szempontból fennmaradt a sérülékenységi kockázatok egy része.

A MÁK informatikai rendszerét ismerők szintén jelezték, hogy nincsenek teljes biztonságban a nyugdíjjogosultsághoz, illetve a nyugellátások és a nyugdíjbiztosítás igazgatási szerveinek hatáskörébe utalt más ellátások megállapításához begyűjtött adatok, köztük például a szolgálati időről vagy éppen az átdolgozott évek során a jövedelmünkről és az alapján befizetett járulékokról, jogosultságokról szóló adatbázisok sem.

A lap ugyanakkor egy újabb veszélyre is felhívja írásában a figyelmet, ugyanis szerintük a megszerzett jogosultságokon keresztül az önkormányzatok számlavezetési rendszereihez is eljuthatnak a behatolók.

Erre az ad lehetőséget, hogy tavaly óta már 49 megyei jogú, fővárosi és kerületi önkormányzat, valamint több száz intézményük számláit a Magyar Államkincstár rendszere kezeli, és a következő években fokozatosan valamennyi önkormányzat bekerül a rendszerbe.

A Kincstárnál már az induláskor több mint 300 milliárd forint önkormányzati pénzt helyeztek el, ezért egy esetleges jogosulatlan hozzáférés nemcsak adatbiztonsági, hanem közvetlen pénzügyi kockázatot is jelenthet.

A kincstár rendszerét ismerő szakértő ugyanakkor megnyugtatásként azt is leszögezte a Népszavának, hogy bár a hackerek technikai értelemben szinte korlátlan hozzáféréshez jutottak az állami pénzügyek rendszeréhez egészen a legbelső adatszéfekig, de ez nem jelenti azt, hogy hozzáférésük van a közvetlen pénzmozgatáshoz, illetve diszponálnak a költségvetés felett.

Hangsúlyozta, hogy a lakosság és a cégek számára nem az jelenti a közvetlen veszélyt, hogy a támadók „kiürítik a kincstári számlákat”, hanem az, hogy a megszerzett bizalmas adatokkal visszaélhetnek, vagy a rendszerek bénításával fennakadást okozhatnak a kifizetésekben.

A Népszava írásában a KELA nevű kiberbiztonsági cégre hivatkozva azt írja, hogy valószínűleg egy algériai férfi állhat a kibertámadást elkövető ByteToBreach mögött. Számos más jel is arra utal, hogy ez az „algír” hekkercsoport áll a támadás mögött, és, hogy kétséges, hogy az eddig feltételezett orosz hekkertámadás áll a hátérben.

A MÁK informatikai rendszerei jelenleg korlátozottan működnek. A kárelhárítást és a teljes körű kivizsgálást a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) Nemzeti Kibervédelmi Intézete (NKI) végzi a kincstár szakembereivel közösen, az adatvédelmi incidenst pedig jelentették a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak (NAIH).

Kép: Wikipedia