Komoly figyelmeztetés a dán hírszerzéstől – orosz támadástól tarthat egy NATO-tagállam

A dán hírszerzés jelentése szerint a következő hónapokban Oroszország korlátozott katonai támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen - írja a Guardian. A jelentés azt követően látott napvilágot, hogy Lengyelországban tűz ütött ki egy Starlink-állomáson, mely mögött szabotázsakciót sejtenek a hatóságok.

A csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentésében a dán hírszerzés „alacsony, de növekvő kockázatra” hívta fel a figyelmet: szerintük Oroszország hosszú távú csapásokat indíthat az Ukrajnát támogató NATO-infrastruktúra ellen, vagy kis létszámú, esetleg felségjelzés nélküli csapatokkal korlátozott behatolást hajthat végre egy szomszédos ország területére.

Ez minősülhet eddig a legkomolyabb figyelmeztetésnek, amit nyugati hírszerző szervek adtak ki feltételezhető orosz szándékokról.

A jelentést néhány órával azután hozták nyilvánosságra, hogy Lengyelország középső részén tűz ütött ki egy Starlink-állomáson, melyet az ottan hatóságok szabotázsakciónak minősítették.

Krzysztof Gawkowski lengyel miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott, hogy a tűzzel szándékosan működésképtelenné akarták tenni az állomást, az incidens többek között az ukrán hadsereg internet-hozzáférésében is zavart is okozott. Gawkowski szerint még nem sikerült megállapítaniuk a felelősöket, de számos jel utal arra, hogy az eset összhangban áll Oroszország hibrid hadviselésen alapuló stratégiájával.

Lipcsei előzetes

A hibrid támadásokra lehet példa a lipcsei repülőtéren történt korábbi dróntámadás is: augusztus elején egy közepes méretű drón repült be a repülőtér területére, amin robbanószert is találtak. Az eszköz éppen az ukránok Antonov teherszállító gépe mellé zuhant le, miután a gép szárnyának csapódott.

A robbanószerkezet nem lépett működésbe az ütközéskor, a drónt pedig a repülőtér egyik dolgozója rúgta le a földre, majd a hatóságok hatástalanították a robbanóanyagot. A DNS-nyomok és a hírközlési antennák vizsgálata elvezetett egy fehérorosz-orosz, valamint egy lett-orosz kettős állampolgárhoz. A szálak a német belügyminisztérium tájékoztatása szerint az orosz katonai hírszerzéshez (GRU) kapcsolódtak, a nyomok egyeztek egy korábbi, DHL elleni gyújtogatási kísérlet nyomaival is.

Szeptember elején a német kormány hivatalosan is Oroszországot tette felelőssé a hibrid műveletért. Berlin ekkor bejelentette a bonni orosz főkonzulátus és a berlini Orosz Ház bezárását, valamint szigorította az orosz állampolgárok belépését is.

Moszkva ugyanakkor tagadta érintettségét. A külügyminisztérium és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megalapozatlannak és oroszellenes ürügynek nevezte a vádakat, amelyekkel szerintük Németország csak a diplomáciai lépéseket akarja igazolni, és kijelentették, hogy az intézkedések „nem maradnak következmények nélkül” sőt, az orosz retorika az „igazi háború kezdetének” nevezte a lépéseket.

Románia határhelyzetben 

Az utóbbi időben, különösen 2026-ban jelentősen megugrott a Románia légterét megsértő, illetve az ország területén lezuhant pilóta nélküli légi járművek száma is. Románia Védelmi Minisztériumának adatai szerint míg 2025-ben egész évben mindössze 9 engedély nélküli drónbehatolást regisztráltak, addig 2026 augusztusáig már legalább 25 ilyen incidenst rögzítettek, ami közel háromszoros növekedést jelent. A berepülések túlnyomó többsége az Ukrajna elleni orosz háború közvetlen következménye: az orosz hadsereg rendszeresen támadja a Duna-parti ukrán kikötőket, és a határ közvetlen közelsége miatt a drónok, vagy azok maradványai gyakran átsodródnak román területre.

A NATO legfőbb politikai döntéshozó testülete hivatalos politikai nyilatkozatot is kiadott már, amelyben határozottan elítélte az orosz drónincidenseket és légtérsértéseket. A legutóbbi koordinált politikai állásfoglalást 2026. augusztus 12-én adták ki a Lengyelországot és Romániát érintő ismétlődő drónbehatolások után.

A tagállamok ebben rögzítették, hogy Oroszországot terheli a felelősség a légtérsértésekért, szerintük ezek az incidensek „veszélyesek és elfogadhatatlanok”, és azt bizonyítják, hogy Moszkva egyre inkább hajlandó felelőtlen kockázatot vállalni a NATO határainál.

Putyin tagad

A dán hírszerzés nem először hívja fel a figyelmet az orosz fenyegetésre. A dán kémelhárítás vezetője szeptember elején arról beszélt, hogy az orosz biztonsági szolgálatok aktívan készülnek a dán védelmi ipar elleni szabotázsakciókra. Emil Græsholm szerint annyira konkrét tervekről szereztek tudomást, hogy az aggodalomra ad okot. Az interjúban gyújtogatást is említ, szerinte az oroszok különösen azokat a vállalatokat célozzák, amelyek érintettek az Ukrajnának nyújtott katonai segítségnyújtásban.

Vlagyimir Putyin orosz elnök többször is kijelentette, hogy Moszkva nem tervezi a NATO-tagállamok megtámadását.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a hónap elején azt nyilatkozta, hogy Európa beszél a háborúra való felkészülésről, hozzátéve: „Ha Európa megtámadja Oroszországot, az egy teljesen más háború lesz [mint az ukrajnai], és nagyon rövid lesz.”

Kép: TVP