Érzékeny információk szivároghattak ki a Gazdasági Versenyhivatalból

A G7 értesülése szerint egyes ügyvédek már azelőtt értesülhettek a tervezett vagy megindított vizsgálatokról, hogy az érintett cégek megkapták volna a hivatalos értesítést. A lap forrásai szerint a belső információkhoz való hozzáférés üzleti előnyt jelenthetett egyes, a hivatallal jó kapcsolatot ápoló ügyvédeknek, akik ezzel éltek is. 

A Gazdasági Versenyhivatal fokozatos el-NER-esedésének folyamatáról, annak kiváltó okairól, és a tiszta piaci versenyre nézve pusztítóan negatív hatásairól, következményeiről közölt cikket a G7. 

A cikk szerint a hivatal egyre nagyobb számú pert bukott el a bíróságokon, amiben már szerepet játszhatott a politikai befolyás miatt meggyengült szakmai munka is. A hivatal vezetése olyannyira nehezen viselte a számára kedvezőtlen ítéleteket, hogy egy idő után működésében azok elkerülése lett a fő szempont. Ez is lett aztán az új stratégia fő eleme: egyezkedés kezdődött a hivatal és a piaci verseny szabályait vélhetően megszegő cégek között, a cégek együttműködésért, a jogsértés elismeréséért és a jogorvoslatról való lemondásért cserébe pedig jelentős bírságkedvezményeket helyeztek kilátásba.

Az eredmény felemásra sikeredett, míg a perek, és így a GVH szempontjából vesztett perek száma valóban meredeken kezdtek csökkeni, ezzel párhuzamosan azonban a bírságkedvezmények összege is növekedésnek indult. 

A jelenséget jól szemlélteti, hogy míg 2018-ban ez 60 millió forintot tett ki, 2019-ben már 2,1 milliárd forint volt, 2021-ben pedig elérte a 7,6 milliárdot. Rigó Csaba 2020 és 2026 közötti első elnöki ciklusában összesen 21 milliárd forintnyi bírságkedvezményt ítéltek meg a vállalkozásoknak. 

Mindennek volt egy olyan hatása is, hogy a hivatal a nyerhetőnek ítélt perek előnyben részesítésével a biztosan beszedhető, kisebb bírságokat részesítette előnyben a jogilag kockázatosabb, ám súlyosabb szankciókkal, és így a magasabb bírságtételekkel szemben.

Az egyezkedésre, megegyezésre épülő rendszer közben felértékelte egyes ügyvédek GVH-s belső kapcsolatait is, és megkezdődött a szivárogtatás, a bennfentes információkkal való üzletelés. 

A G7-nek nyilatkozó források szerint egyes ügyvédek már azelőtt értesülhettek a tervezett vagy megindított vizsgálatokról, hogy az érintett cégek megkapták volna a hivatalos értesítést. Egy a lap birtokába került levélben egy ügyvéd maga hivatkozott arra, hogy a tervezett vizsgálatról egy GVH-s tisztviselőtől, nem hivatalos úton szerzett tudomást, majd felajánlotta szolgálatait az érintett vállalatnak. 

Az ilyen információk üzleti értéket képviselhettek: az ügyvédek új ügyfeleket szerezhettek, a vállalatok pedig előbb készülhettek fel az eljárásokra, mielőtt azok hivatalosan is megindulhattak volna. A források szerint így kölcsönös érdekeltség alakulhatott ki a hivatal egyes munkatársai és a velük jó kapcsolatot ápoló ügyvédek között. 

A GVH ugyanakkor tagadta, hogy belső eljárásrendje lehetővé tenné az ilyen előzetes értesüléseket, melyet pedig a cikk állítása szerint egyértelműen a vizsgálat elé néző cégekkel való, egyezkedésre építő stratégia alapozott meg.