Jaksity György: A vagyonadóval rossz helyen keresi a plusz pénzt a kormány

A Concorde Csoport társalapítója szerint az új vagyonadó hosszú távon többet árthat a magyar gazdaságnak, mint amennyit a költségvetés nyerhet vele. A közgazdász a Kontroll stúdiójában más adózási lehetőségekről, a rezsicsökkentés költségeiről és az állami vagyon visszaszerzéséről is beszélt. Jaksity az euró bevezetésének esélyeit és a bérek alakulását is értékelte.

A Tisza-kormány 2027-től az egymilliárd forint feletti nettó vagyonokat adóztatná meg. Az intézkedés a kabinet becslése szerint mintegy 15 ezer embert érintene és évente 200 milliárd forintot hozhatna az államnak. Jaksity György közgazdász azonban úgy véli, ezért túl nagy árat fizethet majd az ország. Szerinte a vagyonadó politikailag már meghozta a kívánt eredményt, gazdasági következményei viszont csak később mutatkozhatnak meg. „Viszont az, amit okoz, az 10-15-20 éves távlatban rendkívül sok kárt jelenthet az országnak” – fogalmazott a Budapesti Értéktőzsde korábbi elnöke.

Jaksity elsősorban a bonyolult szabályozást és az ezzel járó terheket kifogásolja. Az érintetteknek értékbecslőkkel, adótanácsadókkal és más szakértőkkel kell foglalkozniuk, ahelyett, hogy vállalkozásaikat vezetnék vagy új beruházásokat készítenének elő. „Nem találkoztam még élő emberrel, aki az első öt kérdésemre viszonylag egyszerű körmondatban tudott volna válaszolni, hogy akkor ezt hogy kell számolni és hogy kell bevallani. Tehát ez már most rendkívül komplikált dolog” – mondta a közgazdász. A vagyonadó tervezetét október végén több ponton módosították, de Jaksity György szerint a bevallások elkészítése így is jelentős plusz munkát igényelhet.

A közgazdász úgy látja, hogy a tervezett bevételt egyszerűbb adóváltoztatásokkal is elő lehetne teremteni. Példaként említette a személyi jövedelemadó 15-ről 15,5 százalékra, illetve a társasági adó 9-ről 11 százalékra emelését. Számításai szerint ezek hasonló összeget hozhatnának. Egy másik lehetőségként a társasági adó nagyobb emelését vetette fel, ami mellett a vállalkozásokat terhelő különadók egy részét is meg lehetne szüntetni.

Ezt nem kész reformjavaslatnak, hanem gondolatkísérletnek szánta. Jaksity szerint a vagyonadó túl sok bizonytalanságot okoz ahhoz képest, hogy mekkora bevétel várható általa.

A 2027-es költségvetés egészét ugyanakkor megértőbben értékelte. Szerinte Magyar Péter kormányának mindössze néhány hónap alatt kellett megoldást találnia az államadósság és a hiány csökkentésére, miközben a társadalmi elvárásoknak is igyekszik megfelelni. A tervezet 4,9 százalékos GDP-arányos hiánnyal és 2,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol. A családi pótlék megduplázása, a béremelések és az adókedvezmények szintén jelentős kiadásokkal járnak. Jaksity azt gondolja, ennél sokkal többet ilyen rövid idő alatt nehéz lett volna elérni, a költségvetés mozgástere pedig továbbra is szűk.

Új adó helyett ezermilliárdos kérdések

A rezsicsökkentés jelenlegi rendszerét már élesen bírálta a közgazdász a Kontrollnak adott interjúban. Állítása szerint az évente több mint ezermilliárd forintba kerülő támogatás pazarlásra ösztönöz, és nem segíti az energiatakarékosságot. „Akarunk-e évente több mint 1000 milliárd forintért fenntartani valamit, aminek szinte csak káros hatása van. Pazarlásra ösztönöz. Nem ösztönöz az energiakorszerűsítésre” – mondta. Jaksity ugyanakkor nem vonna meg minden támogatást a lakosságtól. Mint fogalmazott, a legszegényebb háztartásoknak továbbra is szükségük lehet állami segítségre, azt viszont indokolatlannak tartja, hogy a tehetősek rezsiköltségeit is közpénzből csökkentsék.

Ennél is nagyobb lehetőséget lát az állami vagyon jobb kezelésében. A Budapesti Értéktőzsde volt elnöke emlékeztetett arra, hogy az állam az MFB-n, az Eximbankon és más támogatási formákon keresztül ezermilliárdos nagyságrendben finanszírozott vállalkozásokat.

Szerinte meg kell vizsgálni, hogyan hasznosulnak ezek a pénzek, és valóban az adófizetők érdekeit szolgálják-e. „Első fontos dolog: az állam lépjen fel mint tulajdonos” – hangsúlyozta. Úgy véli, egyes vagyonelemek megfontolt értékesítésével az államadósság is csökkenthető lenne. Ez azonban nem azonos a büntetőeljárások során történő vagyonvisszaszerzéssel, amelyek eredménye egyelőre bizonytalan.

A 4iG és más tőzsdei cégek kapcsán Jaksity György arra is figyelmeztetett, hogy a közpénzek visszaszerzése nem sértheti a többi részvényes jogos érdekeit. A magyar és külföldi befektetőknek nem szabad újabb károkat okozni. A kérdést különösen aktuálissá teszi, hogy Baka András köztársasági elnök a héten az Alkotmánybírósághoz fordult az állami vagyon védelméről szóló, lex MBH-ként emlegetett törvény miatt. Az államfő többek között a kisebbségi befektetők jogainak lehetséges sérelmét kifogásolta.

Jöhet az euró, de kapkodni nem szabad

Az euró bevezetését fontos célnak tartja Jaksity, de nem sürgetné mindenáron. Mint mondta, már a csatlakozási feltételek teljesítése is fegyelmezettebb gazdaságpolitikát eredményezhet és növelheti a pénzügyi piacok bizalmát Magyarország iránt. A közös európai valuta bevezetése a 2030-as évek elején válhat lehetővé, ehhez azonban előbb rendezni kell a költségvetési hiányt és az államadósság helyzetét. „Nem azon az egy éven fog múlni Magyarország élete” – mondta arról, hogy megéri-e súlyos áldozatokat vállalni a gyorsabb csatlakozásért. Az euróbevezetés céljának feladása viszont szerinte megingathatná a befektetői bizalmat.

A béremeléseknél is óvatosságra intett a közgazdász. Úgy látja, Magyarországon az elmúlt 10–15 évben gyorsabban nőttek a reálbérek, mint a gazdaság termelékenysége. Figyelmeztetett, hogy ez hosszabb távon magasabb inflációhoz és gazdasági nehézségekhez vezethet. Jaksity ezért a vállalkozások teljesítményének javítását is elengedhetetlennek tartja. Az állami kiadások csökkentése mellett ugyanakkor az oktatásra és az egészségügyre több pénzt fordítana. A kormány egyik legnagyobb feladatának pedig azt nevezte, hogy a változtatásokat úgy hajtsa végre, hogy közben megőrizze a beruházó vállalkozások bizalmát és együttműködését.

A teljes beszélgetést itt lehet megtekinteni: