A világ GDP-eloszlása – nagyságrendek és szövetségek

Ezt az infografikát már sokszor láthattuk – a világ 105 ezermilliárd dollárra becsült 2023-as összterméke régiókra és országokra lebontva, méretarányosan. Persze ez becslés, és sok feltételezés van benne, de nagyságrendileg azért elég hihető. Van egy videó is, amely ennek időbeli alakulását mutatja az 1600-as évektől. Sok meglepetés nincs benne: Az USA dominálta Észak-Amerika, és a kínaiak mellett a japánok és India által „húzott” Ázsia (Közel- és Közép-Kelet nélkül) „kiordít” a képből, de az egyértelmű domináns nemzet nélküli Európa is kb. egyensúlyban van velük.

Ha a világot egyfajta „Sid Meyer’s Civilization”-nak tekintjük, akkor persze annak a gazdaság csak egy pillére, a másik kettő a népesség és a katonai erő. Egyikben Kína, a másikban az Egyesült Államok a domináns. India hiába előzi már Kínát népességben, katonailag eléggé, gazdaságilag pedig nagyon le van maradva attól. A nyugati világ, mondjuk úgy, a NATO és szövetségeseik szűk milliárdos népessége erőteljes gazdasági és katonai fölénnyel párosul. Ami az orosz konfliktusban érdekes, hogy Oroszország – bár látható világszinten gazdaságilag – épp csak befér a top10-be holtversenyben Brazíliával és Kanadával. 144 milliós népessége sem akkora, hogy emiatt komoly szerelő legyen a világ színpadán, hagyományos fegyveres erői három éve erőlködnek abban az Ukrajnában, amelyet nagyítóval is nehéz megtalálni az ábrán – marad tehát a nukleáris arzenál, amely viszont ott van. Érdekes, hogy az orosz gazdaság mérete kb. akkora, mint a NATO vele határos és közeli államaié (Lengyelország, Finnország, Svédország, Norvégia).

Mi van azonban, ha Trump sikerrel üt éket maga és a NATO többi része közé? Egyelőre lendüljünk át azon az „apróságon”, hogy az ilyen „ékütés” vámháború formájában mind az érintetteket, mind magát az Egyesült Államokat is megüti gazdaságilag és tekintsük az ábra arányait köbe vésetteknek! Váljon az USA önálló hatalmi centrummá és kényszerüljön azzá válni a… mi is? Mondjuk nézzük a londoni „Tettrekészek Koalícióját”. Összesített GDP-jük 21,5 billió dollár, amivel nem érik el az Egyesült Államokat de felülmúlják Kínát. Félmilliárd körüli lakosságszámuk mellé komoly, de egyelőre még „összeillesztendő” fegyveres erejük van. Valamennyien NATO tagok ugyan (ami a fegyverzeti és szervezeti szabványok miatt nagyon nem mindegy), de a vezetést eddig ráhagyták az amerikaiakra, most pedig első feladat lenne ennek gyors megvalósítása. Nem halva született ötlet tehát ez, különösen, ha megfontoljuk, hogy Japán és Ausztrália is inkább erre rokonszenvez.

Magyarország a maga közel 200 milliárd dolláros GDP-jével talán nagyító nélkül, de azért meresztett szemmel található csak meg. Az ábra alapján nem tűnik jó ötletnek leválni a nyugati szövetségi rendszerről, még akkor sem, ha a szerbekre, a szlovákokra és egy esetleges oroszbarát fordulat esetén a románokra is számíthatnánk. Amikor a nagyhatalmak és nagyhatalmi koalíciók morognak egymásra, érdemes benne lenni a közelben levő legerősebben.

Szerencsére benne is vagyunk. Tegyünk is úgy és maradjunk is benne.