Brutális méretű hiányt hozott össze Matolcsy utolsó évében az MNB

788 milliárd forint volt a Magyar Nemzeti Bank hiánya tavaly – derült ki a legfrissebb pénzügyi mérlegből. Két év alatt a tavalyi GDP mintegy 4 százaléka folyt el a posztjáról idén távozott Matolcsy György által vezetett jegybankon keresztül.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) vesztesége tavaly 788 milliárd forint volt, ami a története második legnagyobb negatív eredménye – derül ki szervezet pénteken nyilvánosságra hozott beszámolójából, amit elsőként a Népszava szemlézett. Ennél többet csak 2023-ban termelt az intézmény, akkor 1766 milliárd forintos mínuszt hozott össze – jegyzi meg a lap. 

Két év alatt 2550 milliárd forint égett el a jegybankban, ami körülbelül a tavalyi GDP 4 százaléka. A 788 milliárdos veszteség brutális, nagyságrendileg 2,5 évi családi pótléknak felel meg. 

Ugyanakkor - ellentétben a jegybanki alapítványokból eltüntetett többszáz milliárd forinttal - a működési veszteséget nem szabad egyértelműen a volt vezetés felelősségévé tenni. Ez ugyanis a 2022-ben elszabadult infláció kezelése, azaz túlnyomó részben a monetáris politika költsége.

2022és 23 után így tavaly is folytatódott a jegybanki kamat vágása, az év eleji 10,75 százalékról 2024 decemberére 6,5 százalékra csökkent, vagyis egyre kevesebb kamatot kellett fizetnie a jegybanknak a nála tartott betétek után, a kamatszint fenntartása azonban így is csillagászati veszteséggel járt. Ehhez az is hozzájárult, hogy a jegybank kamatbevételei viszont siralmasan alacsonyak voltak. Utóbbi oka, hogy az MNB, Matolcsy György kezdeményezésére, a 2010-es évek második felében több száz milliárd forintnyi ingyen pénzt pumpált a gazdaságba a Növekedési Hitelprogram (NHP) és a Növekedési Kötvényprogram (NK) keretében. 

A két program keretében a pénzügyileg arra érdemtelen – jellemzően NER-közeli – cégek kaptak kedvezményes, 2 százalékos éves kamatozású forrásokat a jegybanktól. Ezen hitelek után alig 2 százalékos kamatbevétele keletkezik a jegybanknak, miközben betéti oldalon még tavaly is 10,75-6,5 százalékot kellett fizetnie. 

Így összességében a jegybanki kamatokon csak tavaly 701 milliárd forintos veszteség keletkezett. A beszámoló szerint a pénzügyi műveletek vesztesége további 329,7 milliárd forint volt, ami alapvetően az Államadósság Kezelő Központ 2024 év végi állampapír-visszavásárlásához köthető. 

A forint komolyan gyengült 2024-ben az euróval szemben, ami jól jött a jegybanknak: az év elején egy euró még 380 forint volt, az év végén viszont 415 forintot kellet adni a közös devizáért. Így a devizatartalék átértékelődésén és a deviza-eladásokon a jegybanknak tavaly 394 milliárd forintos nyeresége keletkezett – ez mérsékelte a kamatsoron és a pénzügyi műveletek során elszenvedett veszteséget.

Az MNB megvizsgálta a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány várható veszteségeinek hatását az MNB működésre és arra a meglapításra jutott a külső jogi szakértőkkel együtt, hogy, az „MNB-nek nincs olyan helytállási, illetve feltételes helytállási kötelezettsége, amelyet ebben a beszámolóban céltartalékként vagy függő kötelezettségként kellene bemutatni” – vagyis 

a már elbukott nagyságrendileg 200 milliárdos alapítványi vagyonon túl további veszteségre nem számítanak erről az oldalról.

A 788 milliárdos veszteség elkönyvelése után a MNB saját tőkéje mínusz 1655 milliárd forint lett. Elvileg egyetlen egy cég sem működhet negatív tőkével, a tulajdonosoknak ilyenkor fel kell tőkésíteniük a cégüket. Ez esetben Magyar Állam a tulajdonos, a költségvetésnek, vagyis az adófizetőknek kellene az 1655 milliárd forintot befizetni a jegybankba, ám erre pénzügyileg képtelen lenne a költségvetés, ezért az MNB-törvény megengedi, hogy a jegybank tartósan negatív tőkével működjön. A veszteséget, illetve a negatív tőkét az MNB könyveiben tartják nyilván, s majd az elkövetkező évtizedek várható és estleges nyereségeiből egyenlítik ki.

Fotó: nol.hu