Az unió, és az elemzők sem vártak ennyire gyenge félévet a magyar gazdaságtól

Tavaly ősszel fantasztikus 2025-ös évet vizionált a miniszterelnök, az előrejelzései azonban nem valósultak meg, és az idő is a magyar gazdaság ellen dolgozik. Minél később jelenik meg egy elemzés, annál szomorúbb képet fest. Az elmaradt repülőrajtról, és az elmúlt fél év gazdasági visszaeséséről közölt elemzést a G7.

A magyar gazdaság teljesítménye január és március között – a várakozásokat jelentősen alulmúlva – éves alapon 0,4 százalékkal esett vissza, az ipar csak áprilisban mutatott halvány életjelet. A kiskereskedelmi forgalom is sokkal kisebb ütemben nő, mint azt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter várta volna korábban. Az előrejelzések sem biztatóak a második negyedévre, a Magyar Nemzeti Bank június végi Inflációs jelentése szerint a bővülés csak a harmadik negyedévben térhet vissza.

A kormány már tavasszal elismerte, hogy túl optimisták voltak a várakozásai. Abbamaradt a „jó hír” propaganda kampány, a 3,4 százalékos éves növekedési előrejelzést pedig Nagy Márton március végi bejelentése alapján 2,5 százalékra módosították. 

A portál az elemzésében megjegyzi, hogy nemcsak a kormány volt túl optimista, hanem a piaci és intézményi előrejelzések egy jelentős része is. Tavaly szeptember végén a magyar állami és nemzetközi intézmények, kutatóintézetek és agytrösztök 2025-re vonatkozó előrejelzésének átlaga 3,5 százalék volt. Ehhez képest idén júliusra a G7 által összesített előrejelzések átlaga 1,3 százalékra csökkent.

A szakértői elemzések szerint a romló növekedési képben komoly szerepe van a rosszabb külső keresleti környezetnek, ami részben a vámháború következménye. A bizonytalan keresleti környezetben pedig a beruházások akkor is elmaradnak, ha finanszírozási forrás lenne rá. Tartósan magasabban maradt a megtakarítási ráta, amit a magas infláció tetézett. A szűkülő költségvetési mozgástér, és a kiadások visszavágása pedig csökkentette a keresletet.

A vártnál gyengébb növekedés várható hatása, hogy a régióban is folytatódik az ország relatív fejlettségének lemaradása. Mindez azért is érdekes, mert tavaly ősszel még nemcsak úgy nézett ki, hogy magához képest nyújt majd erős teljesítményt a magyar gazdaság 2025-ben, hanem más régiós országokhoz képest is – írja a portál.

Hiába várta a miniszterelnök, és Brüsszel is a 2025-ös magyar GDP-növekedést a legerősebbek közé az unióban, az Európai Bizottság tavaszi előrejelzésében csak öt országban vár gyengébb teljesítményt idén, mint Magyarországon, és a tavaly ősszel harmadik legerősebbnek várt magyar növekedés a frissebb előrejelzések szerint a leggyengébb lesz a régióban.

Habár a régióban Magyarországon kívül Csehország és Szlovákia volt a leginkább kitett Trump vámjainak, mégsem ezeknek az országnak a növekedési kilátásai romlottak a legnagyobb mértékben. A román növekedési előrejelzések átlaga 1,9, a magyaroké 2 százalékponttal csökkentek a tavaly szeptemberben és idén júliusban legfrissebben elérhető előrejelzések alapján.