A Tisza próbája: Sosem volt egyszerű megadóztatni a gazdagokat

komolyan érvelnek a bevezetése mellett – írja a Forbes elemzésében. Magyar Péter ötmilliárd forintnál húzta meg az adóelem határát.

Az szja-csökkentés fedezetének megteremtése mellett Magyar Péter a társadalmi szolidaritással indokolta a vagyonadó bevezetésének szükségességét Kötcsén. „Nem büntetés lesz, hanem egy működő és emberséges országban a társadalmi igazságosság és szolidaritás egyik jele” – írta a Facebookon.

A Tisza Párt vagyonadó-tervezetének pontjai:

• az 5 milliárd forint feletti vagyonokra évi 1 százalékos központi vagyonadót vezetne be.
• Ez kiterjedne minden vagyontárgyra (ingatlan, céges vagyon, külföldön található vagyontárgyak, nagy értékű ingóságok, mint például jacht, magánrepülő, festmény, sportkocsi).
• A vagyonadó alapját az illetékmentes ajándékozási körben lévő közeli hozzátartozókkal együtt kellene kiszámolni, kivédve ezzel azt, hogy úgy kerüljék ki az adózást, hogy a gyerek vagy a házastárs nevére íratják át a vagyont.
• A vagyonadó alapját minden évben önbevallás alapján számítanák ki, amit a NAV kockázatfókuszú egyedi vizsgálatokkal rendszeresen ellenőrizne.
• A bevételből pedig a személyi jövedelemadó (szja) csökkentését finanszíroznák.

Mennyi az annyi?

A 100 leggazdagabb magyar 2025-ös kiadásába 19,7 milliárdos vagyonnal lehetett bekerülni, a Forbes 50 leggazdagabb magyar listájára pedig 52,5 milliárddal, tehát az biztos, hogy a toplisták mezőnyénél szélesebb kör fizetne vagyonadót a Tisza Párt ígérete alapján – írja a Forbes.

A Mandiner a Boston Consulting Group Magyarországra vonatkozó, 2023-as adatai alapján úgy számolt, hogy 4500 magyar állampolgárnak kellene vagyonadót fizetnie, és összesen 400 milliárd forint bevétel származna az adónemből. A HVG a 2025-ös 100 leggazdagabb magyar kiadványra hivatkozik, amely szerint körülbelül 270 magyar üzletember vállalati érdekeltségei haladták meg az ötmilliárd forintot.  A lap a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján úgy becsül, hogy az ország legvagyonosabb 1 százalékához tartozó pénzügyi eszközöket 1 százalékkal adóztatva 330 milliárd forintnyi bevétel keletkezne.

A Blochamps Capital 1000-1300-ra becsülte a legalább 5 milliárd forintos vagyonnal rendelkező magyarok számát. Megjegyzik, hogy az 5 milliárd körüli vagyonok sok iparágban piaci alapon, organikusan is elérhetőek, sőt a 4 és 10 milliárd közötti állomány nagy része organikus vállalkozói vagyon. 

Így nyílt ki az olló

Magyarországon a 2010-es évek második felétől jelentősen nőttek a vagyoni egyenlőtlenségek, két éve már a népesség felső 1 százaléka birtokolta az összvagyon egyharmadát. Ehhez hasonlót csak az Egyesült Államokban, Törökországban és három latin-amerikai országban találunk.  

A vagyonadó bizonyos formái jelenleg is hatályosak Magyarországon, ide számít az osztalék és a tőkenyereség után fizetendő adó, a telekdó és az ajándékozási illeték is.

Az elmúlt években több nyugati országban is újra felmerült a vagyonadó bevezetésének lehetősége, de ezekből szintén kevés esetben lett konkrét intézkedés. 

Az Egyesült Királyságban 2020-ban először a járvány miatt jelentkező kiadások fedezése céljából merült fel a vagyonadó kivetésének ötlete, de a konzervatív kormány végül nem vezette be. 

Németországban a szociáldemokraták 2019-ben tettek javaslatot vagyonadó bevezetésére, tavaly Franciaországban is felmerült az ötlet a költségvetési hiány csökkentése érdekében, de ebből azóta nem lett semmi. Hatályos maradt viszont Spanyolországban a 2022 végén eredetileg ideiglenesen, két évre bevezetett vagyonadó.

Mérlegen

Összességében az adónem alkalmazása a kilencvenes években volt csúcson, amikor 12 ország alkalmazta, azután viszont egymás után kivezették, különböző okok miatt. Elsősorban nem hoztak elég bevételt, emellett jelentős bürokráciát igényelt, és az is ellene szólt, hogy a vagyonosok elköltöztek az adott országból. Mindezek ellenére számos komoly közgazdász érvelt a vagyonadó bevezetése mellett. 

A Tisza vagyonadó-javaslata a jelenleg ismert formájában részben reflektál a kritikákra, a bürokratikus nehézségeket pedig az önbevallás intézményével csökkentené. Viszont népességarányosan a vagyonosok szélesebb körére vonatkozik, és arra sem kínál megoldást, ha az érintettek elköltöznének az országból, hogy ne kelljen ilyen adót fizetniük – írja a portál.