Sulyok Tamást és Polt Pétert leléptetik: Magyar Péter benyújtotta a legújabb alkotmánymódosítást

Korrekciókkal nyújtotta be a miniszterelnök az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, a társadalmi egyeztetés alapján átdolgozott szöveg szigorítást és enyhítést is tartalmaz az eredeti változathoz képest. A Fidesz frakcióvezetője szerint a demokráciának vége, kezdődik az önkényuralom.

A miniszterelnök a Facebook-oldalán közzétett videónyilatkozatban jelentette be, hogy a társadalmi egyeztetés lezárulta után a kormány nevében benyújtja a parlamentnek az Alaptörvény tizenhetedik módosításának tervezetét. Magyar Péter - a NER működésére utalva - hangsúlyozta: valamennyi rendelkezés egységesen közös célja, hogy a magyar államot többé ne lehessen foglyul ejteni. Az Országgyűlés elé került szöveg a társadalmi párbeszéd során érkezett javaslatok figyelembe vételével több ponton módosult az eredeti változathoz képest. (az eredeti szöveg itt található, a parlamentnek benyújtott, átdolgozott verzió pedig itt) Az átdolgozott változatban több a szigorítás, de enyhítésre is van azért példa. 

Szigorítás, hogy az alkotmánybírákat nem 12, hanem 9 évre választják a jövőben, és nem lesznek újraválaszthatók. Ugyanígy: a bírósági rendszer két csúcsvezetői tisztségét, a Kúria, illetve az Országos Bírósági Hivatal elnöki pozícióját is csak egyszer töltheti be valaki a továbbiakban. Őket eredetileg 9 évre választották volna meg, ez csökkent most hat évre. 

Abban nincs változás, hogy parlamenti képviselő legfeljebb 12 évig lehet valaki. Az viszont enyhítés, hogy a 12 évbe a jelenlegi ciklus nem számít bele. Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Kövér László tehát nem lehet többé a parlament tagja, a mostani Fidesz-frakcióból pedig például Gulyás Gergely, Lázár János, Szijjártó Péter, Pócs János 2030-ben nem indulhatnak újra. Az újoncok esetében viszont a 12 év csak a soron következő választásoktól ketyeg majd. A választójog ezen korlátozását alkotmányjogászok és jogvédő szervezetek egyaránt bírálták. 

A legfőbb újdonság a Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonvisszaszerzési Hivatal felállítása nyomozati- és vádképviseleti, azaz az ügyészségével megegyező jogkörrel. Újdonság a megye elnevezés visszaállítása, a Költségvetési Tanács vétójogának eltörlése, valamint az Országgyűlési Őrség megszüntetése is.  

Amiben nincs változás: Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása az Alaptörvény-módosítás erejénél fogva megszűnik, az államfőt tehát nem az alkotmányban kifejezetten ezt a célt szolgáló megoldással, az ún. megfosztási eljárással távolítja el a Tisza. Nincs változás a kétharmados törvényes számának csökkentésében és abban sem, hogy állami hivatalok, például az Energia Hivatal a jövőben nem alkothatnak jogszabályt. "A kormány kormányoz, az állami szervek pedig szolgálnak." - mondta a miniszterelnök ezzel kapcsolatban. 

Magyar Péter kiemelte: 1990 óta ez az első olyan alkotmánymódosítás, amiről a magyar társadalom véleményt mondhatott. Egyúttal megismételte, a cél továbbra is egy vadonatúj alkotmány kidolgozása, majd elfogadtatása. 

"A demokrácia vége, az önkényuralom kezdete"

Áder János volt köztársasági elnökhöz hasonlóan Gulyás Gergely is rendkívül éles kritikával illette az alaptörvény-módosítást. Áderhez hasonlóan ő is úgy gondolja, hogy Sulyok Tamás az államfői megbízatását jogszerűen gyakorolta, leváltásának ezért kizárólag politikai oka van.

"Lefejezik az Alkotmánybíróságot, korlátozzák a demokratikus választást, a jelenlegi ellenzéki képviselők több mint fele nem lesz többé választható Magyarországon. Ha ezt meg lehet tenni az államfővel, az Alkotmánybírósággal, a parlamenti ellenzékkel, akkor mostantól bárkivel bármit meg lehet tenni Magyarországon." - írta a NER 16 éve után a volt kancelláriaminiszter.

MTI Fotó/Bruzák Noémi