„Zöldet irtani ma már nem szexi” – Forró nyár Veszprémben: utcára vonultak a civilek az Aranyosvölgyért

„Lakások számára zöldet irtani ma már nem szexi” – üzenik a veszprémi civilek Porga Gyula polgármesternek, miközben a város egyik utolsó, érintetlen zöldövezetét, az Aranyosvölgyet végleg bedarálni készül a magántőke. Az akta- és tervszinten futó lakópark-projekt a napokban valóságos politikai viharrá eszkalálódott: lakossági fórum, demonstráció, petíció és több száz tiltakozó levél kényszerítette meghátrálásra az önkormányzatot. Tényfeltáró írásunkban bemutatjuk, hogyan vált a Séd-parti zöldpolitika elszalasztott lehetőséggé, amelybe akár bele is bukhat a NER-t túlélő helyi fideszes elit. 

Veszprém egyik utolsó, részben érintetlen zöldterülete, az Aranyosvölgy az elmúlt hetekben a helyi közélet legforróbb vitatémájává vált. Nem véletlenül: a városon átfolyó Séd északi szakasza mentén nem egyetlen beruházás, hanem három, területileg és közlekedésileg szorosan összefüggő projekt formálódik, amelyek együttesen radikálisan megváltoztathatják a völgy arculatát és a környező városrészek élhetőségét. Miközben a városvezetés a gazdasági realitásokkal és a lakáspiaci igényekkel érvel, a lakosság már utcai demonstráció keretében tiltakozik, Somfai Attila önkormányzati képviselő pedig kemény szakmai és transzparenciát számonkérő feltételekhez kötné a döntést.

Annak érdekében, hogy megértsük a tiltakozás súlyát, érdemes látni az Aranyosvölgybe tervezett fejlesztések három pillérét, amelyek összesen mintegy 215 új lakás megépítését vizionálják:

1.  Északi lakóterület: A korábban a VKSZ Zrt. kezdeményezésére elindított, majd a B&S Ingatlanfejlesztő Kft. tulajdonába került projekt, ahol intézményi, kutatás-fejlesztési övezetből lakófunkciót alakítanának ki 153 lakással.

2.  Aranyosvölgy Lakópark: A Golden Valley Investment 2020 Kft. beruházása a 2280–2281 és a kapcsolódó telkeken, ahol korábbi véderdő övezetet vontak be a fejlesztésbe, 32 lakás erejéig.

3.  Kertvárosból kisváros: A legfrissebb, szintén a Golden Valley Investment 2020 Kft.-hez köthető kérelem a 2209–2215 helyrajzi számú telkeket érinti. Itt a jelenlegi kertvárosias besorolást módosítanák kisvárosias lakóterületté, ami újabb 30-37 lakás építését jelentené.

A helyi lakosság hangadói – köztük Madarasi-Papp Rita és Hortobágyi Csaba – nem örülnek a tervezett ingatlafejlesztéseknek. A civilek felháborodását jelzi, hogy a felgyorsult események hatására petíció indult az Aranyosvölgy védelméért, amelyet a cikk megírásakor már közel négyezren támogattak.

A feszültség június utolsó hétfőjén érte el a csúcspontját, amikor lakossági fórumot és tájékoztatót tartottak Veszprémben az Aranyosvölgy tervezett beépítéséről, amelyen az önkormányzat képviselői és a szakemberek mellett a beruházó, valamint a lakosság szószólói is asztalhoz ültek. Porga Gyula polgármester a vita felütéseként hangsúlyozta: az ügy már hosszú ideje napirenden van, a városvezetés célja pedig egy olyan folyamatos egyeztetési mechanizmus fenntartása, amelyben a városfejlesztési szempontok és a beruházói szándékok mellett a lakossági aggályok is érdemben megjelenhetnek.

A szakmai hátteret ismertetve a város főépítésze rámutatott, hogy a terület beépítési lehetősége nem újkeletű ötlet, az már az évtizedekkel ezelőtti rendezési tervekben is szerepelt. Hozzátette: a jelenlegi szabályozási környezet szigorú kereteket szab, hiszen jelentős zöldfelületi arányt és korlátozott beépítési intenzitást ír elő a fejlesztőknek – a teljes koncepció így összességében mintegy 250–255 lakás megvalósításával számol a völgyben.

A lakossági fórumot követően a felháborodott polgárok közvetlenül a Városháza előtt adtak hangot nemtetszésüknek. A megmozdulást az aPont Veszprém és a Természetesen Veszprém csoportok szervezték, a VeszprémKukac és a 82nullanulla.hu beszámolója alapján a nagy hőség ellenére is több tucatnyian vettek részt rajta. A demonstrálók transzparensekkel és skandálással hívták fel a figyelmet arra, hogy az Aranyosvölgy beépítése jóvátehetetlen károkat okozna a város mikroklímájában és utolsó egybefüggő zöldövezeteinek egyikében. A tiltakozók szerint a lakópark-fejlesztések elszívják a levegőt a meglévő kertvárosi rész elől, a megnövekedett autóforgalom pedig teljesen megbénítja majd a környező szűk utcákat.

Porga Gyula polgármester közösségi oldalán közzétett bejegyzésében reagált az eseményekre. A városvezető posztjában igyekezett hűteni a kedélyeket: kijelentette, hogy megérti a lakosság aggodalmait, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a városnak egyensúlyt kell találnia a fejlődés és a természet megóvása között. 

Bejegyzésében ígéretet tett arra, hogy a döntéshozatali folyamat során nem zárkóznak el a párbeszéd elől, és kész folytatni az egyeztetéseket a lakossággal, valamint a civil szervezetek képviselőivel, hogy megnyugtató, kompromisszumos megoldás szülessen.

Míg a városvezetés igyekszik a kompromisszumos fejlődés képében feltüntetni a projektet, a szakma és a lakosság egy része szerint a hivatalos kommunikáció tévúton jár. Madarasi-Papp Rita építész hozzászólásában kíméletlenül világít rá a jogi és morális visszásságokra:

“Tisztelt Polgármester Úr!

Bocsásson meg, tényszerűen nem igaz, hogy az Önkormányzatnak itt nincs több mozgástere, mint hogy eldöntse, hogy irodák épüljenek ide vagy lakások. Az Önkormányzat még azt is megtehetné, hogy teljesen megszüntet minden építési jogot az érintett területen, anélkül, hogy kárpótlást kelljen fizetnie: a hatályos jogszabályok szerint csak akkor köteles az Önkormányzat kárpótlást fizetni, ha „a korábbi szabályozás hatálybalépésétől számított 7 éven belül az építési jogok korlátozásával vagy megszűnésével járó új jogszabály következtében az ingatlan tulajdonosának, használójának kára származik. Ezen a területen legalább 2018 áprilisa óta változatlan a szabályozás, kártalanítási kötelezettség tehát nincs.

Félrevezetően azt is sugallja, hogy a jelenleg tervezett beépítés szabályozási feltételei több, mint 30 éve fennállnak, holott ellenkezőleg, azokat most tervezték megteremteni – az egyelőre visszavont előterjesztéssel - a beépítési lehetőségek jelentős bővítésével: az előterjesztés a terület nagyobbik részén a megengedett legnagyobb épületmagasság növelését tartalmazta 4,5 méterről 6,5 méterre, vagyis közel egy szinttel.

Irodaházak terve is felmerült erre a helyre, és akkoriban így módosult a rendezési terv. “Az Önkormányzatnak azonban sikerült megállapodnia az ingatlan mostani tulajdonosával, hogy lakóingatlanokban gondolkodjon” – írja. Így, időhatározó nélkül, mintha csak tegnap álltak volna fel a tárgyalóasztaltól. Így kommunikál egy dörzsölt politikus. A valóság ezzel szemben az, hogy a terület legalább 2014 októbere óta, tehát több, mint 11 éve lakóterületként szerepel a szabályzatban. (De lehet, hogy sokkal régebb óta, eddig tudtam visszakeresni a HÉSZ változásait.) Az irodaházas történet tehát erősen archiv, de ez nem derül ki a szövegből.

Ez a poszt nem segítette a tisztánlátást, Polgármester Úr, ellenkezőleg, súlyosan félrevezető. Tiszteljen meg minket a transzparens és őszinte kommunikációval. Ami valahogy így hangzana: a befektető szeretne többet építeni, mint amit a szabályozási terv enged, mi teljesítjük a kérését. 

Elmúltak azok az idők, amikor teljesen szűz, természeti területekre szégyenkezés nélkül lakóparkokat lehetett építeni. Lehet, hogy 1993-ban ez még komilfó viselkedés volt, ma már nem az. A lakásproblémát értem. Alulhasznosított, barnamezős területek fejlesztésével, a város beépítési sűrűségének körültekintő növelésével, foghíjak, beépített területekkel körbevett, ökológiailag értelmezhetetlen földdarabok beépítésével, felhagyott épületek átalakításával lehet segíteni a problémán. Veszprémben is számtalan ilyen lehetőség kínálkozik. Lakások számára zöldet irtani ma már nem szexi. És de, Önökön múlik."

A kialakult vitában kulcsszereplővé vált Somfai Attila veszprémi önkormányzati képviselő, aki nem elvi elutasítással, hanem kőkemény garanciális kérdésekkel és feltételekkel lépett fel, ideiglenesen elérve azt is, hogy a kérdést levegyék a közgyűlés napirendjéről a részletek tisztázásáig. Ebben szerepet játszott a lakossági tiltakozás is, ugyanis néhány óra alatt 450 levél érkezett az önkormányzathoz a témában. Somfai álláspontja szerint az Aranyosvölgy rendezett fejlesztése önmagában támogatható cél lehetne, de a jelenlegi formájában a projektből hiányoznak a várost és a lakókat védő biztosítékok.

A Hartmann Ferenc által benyújtott, Somfai Attila és Katanics Sándor képviselők által jegyzett indítvány több ponton is sarokba szorítja a beruházási koncepciót. Először is követeli, hogy készüljön független ingatlanforgalmi értékbecslés. 

Látni akarja, hogy az övezeti módosítással a beruházónak ajándékozott hatalmas értéknövekedés milyen arányban áll azzal a pénzbeli vagy természetbeni hozzájárulással, amit a fejlesztő a városnak nyújt. Továbbá aggályosnak tartja, hogy miért tér el a látványtervek lakásszáma a háttérszámításoktól. Szigorú számszaki korlátokat követel a HÉSZ-ben a lakásszámra, építési telkekre és a párkánymagasságra vonatkozóan. Somfai szerint hiba a három beruházást külön-külön kezelni. Egyetlen, összevont közlekedési és közműkapacitási vizsgálatot követel a teljes Aranyosvölgyre (Roboz, Tüzér és Avar utcák forgalma), kitérve a régóta tervben lévő völgyhíd-építés esetleges elmaradásának forgatókönyvére is. Különösen fontosnak tartja, hogy a beruházó által fizetendő hozzájárulások ne a város általános kasszájába folyjanak be, hanem célzottan, szerződésben rögzítve az Aranyosvölgy és a Dózsaváros közvetlen zöldfelületi és gyalogos fejlesztéseit finanszírozzák. Végül, de nem utolsósorban olyan bankgaranciákat és szerződéses biztosítékokat követel, amelyek tulajdonosváltás esetén is védik a várost.

Az Aranyosvölgy ügye a június 30-i városházi demonstrációval szintet lépett: a papíralapú aktákból és tervekből hús-vér társadalmi konfliktus lett. Egyik oldalon a lakásokat építő magántőke és a jogszabályi passzusok mögé húzódó hivatal áll, a másikon az élhető környezetükért aggódó polgárok.

A polgármester közösségi médiában megfogalmazott ígérete a párbeszédre, valamint a Somfai Attila által asztalra tett garanciarendszer jelentheti az egyik kiutat, vagy a szakemberekre hallgatva meg kell tiltani a terület beépítését az ivóvízbázis védelme érdekében. Az aranyosvölgyi kút adja ugyanis Veszprém és környéke napi ivóvízszükségletének egynegyedét-egyötödét. Ezért is kezdeményezték Hartmann Ferenc, Somfai Attila és Katanics Sándor képviselők a változtatási tilalmat, amely nem engedné, hogy megkezdődjön a beruházás addig, amíg minden érintett számára elfogadható megoldás nem születik.  Ha a városvezetés valóban komolyan gondolja a dialógust, beépíti a szakmai és képviselői követeléseket a településrendezési szerződésekbe. Ha nem, úgy a hétfői megmozdulás csak az előszele volt egy sokkal nagyobb helyi politikai viharnak, ami könnyen elsöpörheti a NER-t túlélő fideszes városvezetést és a mögöttük álló gazdasági érdekköröket.