Egyre hatékonyabban védekezik az unió az Orbán-kormány zsarolásával szemben

Hiába próbál ellenállni a Moszkva elleni szankciók kérdésében az Orbán-kormány, az uniós tagállamok egyre több kérdésben megkerülik a döntéshozatalban. A vétókkal azonban gyakran sikeresen tud zsarolna a magyar adminisztráció, és a korábban lefagyasztott közösségi pénzek egy kis részét képes felszabadítani.

Azt remélte a magyar kormány, hogy Donald Trump megválasztása gyors békét hoz, egyelőre az látszik, hogy az európai országok még több pénzzel és fegyverrel látják el Ukrajnát, és egyre szigorúbb szankciókat sürgetnek az orosz energiahordozók ellen. Mindkét uniós törekvéssel igyekszik szembe menni a magyar kormány, Orbán Viktor szerint a háborút Oroszország már megnyerte, Ukrajna védelmét ezért felesleges tovább finanszírozni – írja a Válaszonline elemzésében.

Az EU-s intézmények vezetői tárgyalóasztalhoz kényszerítenék Putyin elnököt, aki erre eddig nem mutatott sok hajlandóságot. Az uniós országok ezért újabb szankciókat készítenek elő Oroszországgal szemben, miközben a magyar kormány próbál ellenállni, de legfeljebb annyit érhet el, hogy igyekszik addig húzni a gáz- és olajvásárlásaira érvényes kivételeket, amíg csak lehet. 

Az egyik része az európai terveknek az orosz állam befagyasztott pénzének felhasználásáról szól. Az orosz jegybank mintegy 200 milliárd eurónyi vagyont tartott európai eszközökben a háború kitörésekor. A kötvényekben lévő pénz 2022 óta termelődött kamatjait tavaly óta használják Ukrajna támogatására: ez összesen 45 milliárd euró kölcsönt jelent, amit 45 év alatt kellene Ukrajnának törlesztenie. 

A keret azonban kezd kiürülni, a háború előtt vásárolt kötvények viszont lassan lejárnak, így az eredeti befektetésből közel 175 milliárd euró készpénz lesz a brüsszeli pénzügyi szolgáltató, az Euroclear számláján. Sok európai politikus szerint a legegyszerűbb az lenne, ha ezt költenék el Ukrajna támogatására, mások viszont attól tartanak, hogy ezzel a befektetők bizalma megrendülhetne Európával szemben, és végeláthatatlan pereskedések indulhatnának.

Az unió ezért új ötlettel állt elő a tagállamok pénzügyminisztereinek koppenhágai találkozóján, aminek a lényege, hogy az oroszok pénzét nem kamatozó EU-s kötvényekre cserélik. A pénzt kölcsönadják Ukrajnának, amit akkor kell törleszteni, ha békét köt Oroszországgal, és Oroszország jóvátételt fizet neki a háborús károk kompenzációjaként. A jóvátételből Ukrajna visszafizeti az adósságát, amit utána az orosz állam visszakaphat – írja a portál. 

Merz német kancellár jelezte, hogy tárgyalási alapnak már elfogadja a javaslatot, az európai diplomaták most inkább azért aggódnak, hogy Magyarország és esetleg Szlovákia megvétózna egy ilyen döntést. 

Ezért létezhet egy olyan terv is, hogy az eljárásban csak az „elszántak koalíciója” venne részt, akik a Trump-kormány új külpolitikája nyomán elkötelezték magukat Ukrajna fokozott támogatása mellett, azaz a legtöbb EU-tagállam, és mellettük Nagy-Britannia és Norvégia is. A nehézség viszont az, hogy az érintett országok parlamentjeinek jóváhagyására is szükség lehet, ami lassítja és bizonytalanabbá teszi az egészet. 

A Bizottság szeretné, ha az év végéig akár Magyarországgal, akár nélküle, de a politikai döntés legalább megszületne a pénz sorsáról.

Az Oroszország elleni szankciók félévenkénti meghosszabbításában, és az újabbak kivetésében azonban Magyarország megkerülhetetlen. Az Orbán-kormány ugyan mindig megszavazta ezeket, de állandó vétóval fenyegetett, és cserébe embereket szedetett le a szankciós listákról, illetve elérte, hogy az olajszankció ne vonatkozzon a vezetéken szállított árura, csak a tengerire.

Az Európai Bizottság nemrég mutatta be a tagállamok diplomatáinak a 19. szankciós csomagot, amivel kapcsolatban a magyar nagykövet elsőre nem volt elutasító, ami azt is jelentheti, hogy ahol Magyarország nem érintett, ott nem kíván ellenállni.

A Financial Times cikke szerint az Európai Bizottság 550 millió eurót (215 milliárd forintot) odaadna Magyarországnak a jogállamisági problémák miatt befagyasztott támogatásokból, ha a magyar kormány megszavazza az új szankciós csomagot. A Válaszonline információi szerint ez az alku nem biztos, hogy létezik, de tény, hogy a kormányok a hétéves EU-s költségvetési ciklus félidejében megtehetik, hogy a kohéziós támogatások nyolc százalékát átmozgatják az operatív programok között, a még meg nem pályáztatott keretből. A magyar kormány a lehetséges maximum átmozgatását kérte májusban. A bizottsági tisztségviselők szerint ennek nem lesz jogi akadálya, egyikük úgy fogalmazott: 

„Ha a magyar kormány ilyen kreatív lenne a jogállamisági ügyek megoldásában is, már rég egy csomó pénzt kiszabadíthatott volna”.

A Népszava viszont arról írt, hogy az Európai Bizottság cáfolta azt a feltételezést, hogy a legújabb, Oroszország elleni szankciós csomag átengedésének az az „ára”, hogy az unió feloldja a támogatások egy részét.

„Objektív kritériumok alapján dönt az Európai Bizottság arról, hogy hozzájuthat-e a befagyasztott uniós pénzek egy részéhez Magyarország – közölte Olof Gill, az Európai Bizottság szóvivője. 

A befagyasztott pénzek kiolvasztására már volt példa, 2023 decemberében, amikor 10 milliárd euró szabadult fel éppen egy ukrajnai támogatást érintő fontos vita idején, ahol Orbán vétóval fenyegetett. Csakhogy a pénzt akkor a Bizottság a magyar parlament által megszavazott, EU-s előírásoknak megfelelő igazságügyi reformok elfogadásáért adta – amelyek megszavazását Budapesten az eredeti menetrendhez képest jó fél évvel elhalasztották, és így az éppen egybeesett időben a nagy brüsszeli alkudozással, azt a képzetet keltve a világban, hogy Orbán kialkudta a kérdéses 10 milliárdot. 

A magyar kormánynak vannak követelései most, az új szankciók esetén is, de ezeket már a csomag összeállításakor figyelembe vették. Az MVM gáz- és a Mol olajvásárlásait annak ellenére sem érinti a 19. csomag, hogy az európai országok többsége és az USA kormánya is azt akarták, hogy az orosz energiahordozók importját teljesen tiltsák be. 

A mostani javaslat szerint 2027 első napjától tiltanák meg az orosz LNG európai vásárlását. Mivel Magyarország és Szlovákia vezetéken érkező gázt vesz az oroszoktól, a szankció nem érintené a két ország beszállítását. 

Napirenden van egy EU-s határozat, ami 2028-tól a vezetékes gáz beszerzését is megtiltaná, de ez kereskedelmi korlátozás lenne, amit nem lehet megvétózni, ott elég a tagállamok minősített többségének egyetértése. 

Kérdéses, hogy a szankciók vétózásának fenyegetését meddig tartja fenn az Orbán- és Fico-kormány tartja magát. Brüsszelben sok európai diplomata nagyon örült, hogy Chris Wright amerikai energetikai miniszter arra szólította fel a magyar és a szlovák kormányt is, hogy mondjanak le az orosz energia vásárlásáról, és azt remélik, hogy Trump majd így majd nyomást gyakorol közép-európai barátaira. 

Az egyre erőteljesebb energetikai szankciók hatással vannak Moszkvára, az orosz állam gázból és olajból származó bevételei 19 százalékkal csökkentek 2025 első felében 2024 első félévéhez képest, és a most napirenden lévő szankciós csomag további pénzeket húzna ki a Kreml zsebéből. Az LNG-import betiltása, újabb 118 orosz olajban érdekelt tankerhajó kitiltása az európai kikötőkből, vagy az olajársapka csökkentése a hordónkénti 60-ról 47,6 dollárra, mind tovább rontják majd az oroszok üzletét.