Kérdések és válaszok a maratoni meghallgatásokon

„Magyarországon mostanra kivéreztették a gazdaságot, a beruházások megálltak, az uniós forrásokat befagyasztották, amiket pedig felhasznált az előző vezetés, azt nem megfelelően tette. A gazdaság beindításának kulcsa a befektetői és lakossági bizalom” – mondta Kapitány István. A gazdasági miniszteri tárca várományosa a gazdaság helyreállításához először kiszámítható szabályokat ígért a tisztességes verseny kialakításával, emellett zéró toleranciát hirdetett a korrupcióval szemben. Első intézkedéseinek egyike Paks II. felülvizsgálata lesz, mivel a szerződések titkosítottak, ezért eddig nem láthatták a dokumentumokat.

„Nem akarok rendőrminiszter lenni” – mondta Pósfai Gábor a Nemzetbiztonsági Bizottság ülésén. Magyar Péter belügyminiszter-jelöltje szerint a lojalitás nem lehet fontosabb a szakmaiságnál, ez különösen veszélyes lehet a rendvédelemben. Nem operatív főnök akar lenni, és kiemelte azt is, hogy aki nem kompromittálódott politikailag és szakmailag jól dolgozott, annak ezután is helye lesz a nemzetbiztonságban.

„Korábban összefonódott a pártpolitikai célok és a nemzetbiztonság, ami súlyos károkat okozott. Aláásta a társadalmi bizalmat, és biztonsági kockázatnak tette ki az országot” – fogalmazott. Azt ígérte, hogy kivizsgálják és nyilvánosságra hozzák a Pegasus-botrányt, a politikailag motivált lehallgatásokat, valamint a külföldi titkosszolgálatok magyarországi tevékenységét is.

„Az egészségügy a Tisza-kormány számára központi kérdés. Olyan egészségügyben hiszek, amely átlátható, betegközpontú és transzparens” – mondta Hegedűs Zsolt a parlament Egészségügyi Bizottságának meghallgatásán. Az egészségügyi tárca várományosa az egészségügyet nem költségvetési tehernek és kommunikációs felületnek tekinti, hanem a nemzet jövőjébe tett befektetésnek.

Bejelentette, hogy felkérte a Nobel-díjas Karikó Katalint, hogy vegyen részt a miniszter mellett felálló tanácsadó testület munkájában, amit Karikó el is fogadott.

Arról is beszélt, hogy nagyon fontosak a betegek visszajelzései, ezért lehetőséget biztosítanának arra, hogy akár szabad szöveges mezőben, névtelenül is értékelhessék az ellátást. Ezeket a visszajelzéseket a vezetőségnek kötelező lesz szakmailag feldolgoznia.

„Jelentős országépítési feladat vár a minisztériumra, de a munkát szembesítéssel és igazságtétellel kell kezdeni” – mondta Vitézy Dávid az Országgyűlés közlekedési és beruházási bizottságának ülésén. A közlekedési és beruházási miniszterjelölt szerint túl sokszor merült fel a visszaélések és túlárazások gyanúja az elmúlt évtizedben, ezért megnyitják „a múlt rejtett aktáit”. Vizsgálni fogják, mi történt a Budapest–Belgrád vasútvonallal kapcsolatban, mi alapozta meg a Mohácsi híd szükségtelennek tűnő bővítését, mi okozta a MÁV vasúti járműjavító cégeinek csődközeli állapotát, és hogyan működnek az autópálya-koncessziós szerződések. Vitézy szerint a pénzek elköltésénél rejtett pénzkifolyatások történtek.

A honvédelmi miniszterjelölt a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság előtt beszélt arról, hogy Csádba biztosan nem mennek magyar katonák. Ruszin-Szendi Romulusz egyik első intézkedése az lesz, hogy a Mária Terézia laktanyát visszanevezik Petőfi Sándor laktanyának. A leszerelni vágyó katonáktól türelmet kért, és azt üzente nekik, hogy már az első intézkedéseknél látható változások lesznek. Több forrást szeretne biztosítani a katonák illetményére és munkakörülményeik javítására.

„A Tisza-kormány a béke kormánya. Nem küldünk katonát az orosz–ukrán háborúba, és nem állítjuk vissza a sorkatonaságot. Soha nem is mondtunk ilyet” – fogalmazott.

Tarr Zoltán, a Tisza társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterjelöltje a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságában jelentette be, hogy öt évre visszamenőleg kivizsgálják a Bethlen Gábor Alap működését, mert szerinte sok esetben nem létező egyesületek kaptak támogatást.

Gajdos László az erdők védelmét és a vízmegtartást tette programja középpontjába a bizottsági meghallgatásán. A környezetvédelmi miniszterjelölt kijelentette, hogy az erdő minden ökológiai folyamat alapja, ezért hivatalba lépését követően azonnali moratóriumot hirdetne a védett erdőkben végzett fakitermelésre. A tervek szerint a tarvágásokat is felfüggesztenék, mivel ez a módszer rendkívül káros a környezetre, és akadályozza a táj vízmegtartó képességét.