KSH: a magyarok egyharmadának kevesebbet ér a bére, mint tavaly

A Központi Statisztikai Hivatal új, kísérleti adatsort tett közzé az idei első féléves magyarországi keresetekről. A friss adatok szerint bár összességében 9,7 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset, a növekedés egyenlőtlenül oszlott el: a munkavállalók harmadának reálbére csökkent, vagyis a fizetésük kevesebbet ért, mint egy évvel korábban.

A Keresetek változásának eloszlása Magyarországon című statisztika szerint június végén a 9,7 százalékos nominális bérnövekedés és a 4,6 százalékos infláció eredményeként a reálbérek átlagosan 4,8 százalékkal emelkedtek. A számok mögé nézve azonban kiderül: az átlag elfedi a jelentős különbségeket.

A KSH adatai alapján

• az első félévben a dolgozók mintegy 33 százalékának a keresete vásárlóértéke csökkent,
• 17,2 százalékuk pedig ténylegesen kevesebb pénzt kapott kézhez, mint 2024 első félévében.
•  

A legnagyobb csoportot azok alkották, akiknek nettó keresete 5–15 százalék között nőtt (ez a munkavállalók 40 százaléka), míg 3,6 százalékuk legalább másfélszer annyit vitt haza, mint tavaly.

A részletes ágazati bontás is jelentős eltéréseket mutat:

• a közigazgatásban és védelemben dolgozók jártak legrosszabbul, ahol minden negyedik embernek csökkent a bruttó bére,
• az oktatásban – amely a legkedvezőbb szektor volt – a dolgozók 7 százaléka így is kevesebb fizetést kapott.

A KSH a statisztikát kísérő háttérmagyarázatban külön is kitért arra, hogy a „kísérleti” adatsor módszertanilag eltér a hivatalos bérstatisztikáktól. A hivatal szerint a cél az volt, hogy pontosabb képet adjanak a keresetek valós eloszlásáról.

A téma a csütörtöki kormányinfón is szóba került, ahol a reálbérek csökkenését elszenvedő dolgozók magas arányáról kérdezték a kancelláriaminisztert. Gulyás Gergely azonban nem tudott érdemi választ adni, és úgy tűnt, nem is ismeri a friss adatsort.