Lassul az átlagbérek növekedése, és a többség nem is érzékeli a fizetésemeléseket
Az idei adatok szerint a bérek növekedése ugyan továbbra is folytatódik, de a tempó jelentősen lassult, ráadásul sok munkavállaló számára már negatívumokat is hozott az árnyaltabb statisztika.


Az idei adatok szerint a bérek növekedése ugyan továbbra is folytatódik, de a tempó jelentősen lassult, ráadásul sok munkavállaló számára már negatívumokat is hozott az árnyaltabb statisztika.
Két, nemrég megjelent KSH-adatot közlő elemzést mutatott be a 444, ezek alapján látható: az átlagfizetések bár nőttek augusztusban, az előző hónapokhoz képest, és az első félévben a dolgozók közel egyharmadának a keresete kevesebbet ér, mint egy évvel korábban.
2025 augusztusában a teljes munkaidős alkalmazottak bruttó átlagkeresete elérte a 683 300 forintot, a nettó átlag pedig 472 600 forint volt. Ez éves összehasonlításban 8,7 százalékos bruttó, és 9,2 százalékos nettó emelkedést jelent.
Ugyanakkor, ha hónapok között nézzük az adatokat, csökkenést látunk: az átlagos nettó jövedelem augusztusban 1,5%-kal volt alacsonyabb a júliusinál, és közel 2,5%-kal elmaradt a júniustól.
Tehát, bár az éves adat még pozitív képet fest, a közvetlen havi trendben már visszaesés mutatkozik.
Az egyének többsége nem érzékeli az átlagemelkedést
A második hír háttéradatait idéző KSH-kísérleti statisztika rávilágít arra, hogy a bérek növekedésének előnye nem oszlik el egyenlően. Az első félév adatai alapján:
- A munkavállalók majdnem egyharmadánál a reálérték (vásárlóerő) csökkent — vagyis az inflációt nem tudták leküzdeni.
- Az összes főállásban dolgozó közül 17,2%-nak kevesebb volt a nettó bére, mint az előző év azonos időszakában.
- Egyes szektorokban (például közigazgatás, védelem) különösen súlyos volt a visszaesés: ott minden negyedik dolgozónak csökkent a bruttó bére.
Ez azt jelenti, hogy bár az átlagadatban továbbra is pozitív a kép, sok ember nem érzékeli azt. Egyeseknek reálbér-csökkenésük van, és nem kapták meg azt az emelkedést, amelyet az statisztikák átlagban mutatnak.
Magyarázatként fontos kiemelni, hogy a magasabb jövedelmű ágazatokban dolgozók – vagy akiket nagyobb béremeléssel kezeltek – felhúzhatják az átlagot, miközben sok dolgozó stagnál vagy visszalép az infláció miatt. Nem mellesleg, a mediánbér azt mutatja meg, mennyi a középen lévő dolgozó fizetése: ha mindenkit sorba állítunk a legkisebbtől a legnagyobb bérig, akkor a mediánnál pontosan ugyanannyian keresnek kevesebbet, mint többet. Jellemzően az átlagbér 20 százalékkal magasabb, minta a medián bér, tehát a táradalom 70 százaléka átlag körül vagy az alatt keres.
Fotó: Pixabay