Uniós szinten is példátlan arányban koncentrálódik a gazdagoknál a magyar háztartások vagyona

Tovább nőtt a társadalmi egyenlőtlenség a 2020 utáni inflációs válság következtében: a szegények szegények maradtak, a gazdagok viszont gazdagodtak. A Népszava a Magyar Nemzeti Bank adataira hivatkozva arról ír, hogy a teljes lakossági vagyon 72 százaléka van a lakosság 10 százalékánál, miközben a társadalom szegényebb fele az összvagyon 5 százalékát birtokolja.

A háztartások pénzügyi vagyona jelentősen nőtt a jegybanki tanulmány szerint az elmúlt 15-20 évben, csakhogy a legszegényebb harmad több mint ötven százalékának nincsen semmilyen megtakarítása. A Covid-időszak a tehetősebb háztartások megtakarításait is csökkentette, de a magas infláció miatt ezt ellensúlyozták az extra magas kamatozású államkötvények.

A magyar megtakarítások a bruttó nemzeti össztermék 114 százalékát teszik ki, ami a régiós országokhoz viszonyítva magasnak számítanak a lengyel, a szlovák és a románadatokhoz képest, ahol arányaiban feleekkora megtakarítással rendelkezik a lakosság.

Csakhogy a lakosság harmadának Magyarországon 2023-ban nem volt egy hónapnyi jövedelmével megegyező félretett pénze.

2020-hoz viszonyítva minden jövedelmi kategóriában nőtt azon háztartások aránya, ahol egy havi bevételnél kevesebb megtakarítás van.

Az érdemi vagyonnövekedés a legfelsőbb ötöd, vagyis felső 20 százalék esetében mérhető, de a felső tizednél ez kiemelkedő. A medián adatok szerint 2017-ben az egy háztartásra jutó vagyon 12,3 millió forint volt, ez 2023-ra több, mint megduplázódott, 30,6 millió forintra emelkedett.  

Ez uniós összehasonlításban a legnagyobb arányban összpontosul a tehetősebb rétegeknél, ami egyértelmű fokmérője a társadalmi egyenlőtlenségeknek.

Az egyenlőtlenség oka az adózási rendszer: az egykulcsos jövedelemadó és a magas áfa is a gazdagabbaknak kedvez, és az arányaiban kisebb adóterhek segítik a megtakarítások növelését.

A magyar társagalom egyenlőségpárti

Az Eurostat 2023-as adatai alapján a magyar lakosság többsége egyetért azzal a kijelentéssel, hogy a kormánynak lépéseket kellene tennie a jövedelemkülönbségek csökkentése érdekében. A G7 egyenlőtlenségekkel kapcsolatos írásában egy 2022-es kutatást idéz, amely szerint a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését a magyarok 82 százaléka támogatta, a progresszív adórendszer bevezetésével pedig a megkérdezettek 73 százaléka értett egyet.

Az oldal szerint a progresszív jövedelemadózás pártján jellemzően az alacsonyabb végzettségűek álltak: a nyolc általános iskolai osztályt végzettek 79 százaléka, a szakmunkás képzettségűek 69 százaléka vélekedett pozitívan az elképzelésről, míg az érettségizettek körében is 70 százalék körüli volt a kérdés támogatottsága.

Ennek ellenére a Fidesz mégis jellemzően azokban a térségekben szerepelt jól az elmúlt hét év választásai során, ahol alacsonyabb az iskolázottság.

A Tisza Párt szeptemberben jelentette be, hogy egy olyan progresszív adórendszert vezetnek be kormányra kerülésük után, amely a legalacsonyabb jövedelműek helyzetén fog segíteni. Ennek ellenére az ötletet jóval kevesebben, a társadalom 45 százaléka támogatta, miközben 32 százaléknyian elutasították azt. Az elutasítóknál arányaiban jóval többen voltak az alacsony végzettségűek, akiknek a helyzetén egyébként javítana az intézkedés.

A két adat közti ellentmondást magyarázhatja az, hogy a Fidesz közpénzmilliárdokból indított részben mesterséges intelligencia által generált hazugságkampányt a Tisza Miniszterelnöki Kabinetirodában megálmodott adóemelési terveiről, amelyet a párt egyébként többször megcáfolt.

A G7 szerint a Tisza olyan adózási irányt jelölt ki, amely egybeesik a magyar társadalom jelentős többségének érzületével, miközben a Fidesz számára nem járt veszteséggel a „munkaalapú társadalom” hangoztatása-megvalósítása, és ugyanez mondható el a tehetősebb rétegeket segítő intézkedésekről.

Fotó: Facebook/Orbán Viktor