Ezt nem így tervezték – Mélyponton a lakásépítések száma

Drasztikusan visszaesett a lakásépítések száma Magyarországon – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból. Bár az új építési engedélyek száma nőtt, a kivitelezések tovább csökkentek, ami azt mutatja, hogy a szektor még mindig mélyponton van, és a foglalkoztatás is csökkenő trendet mutat.

A KSH legfrissebb számai kijózanító képet festenek az építőiparról, 2025 első három negyedévében több mint 14 százalékkal kevesebb lakás épült, mint egy évvel korábban, miközben az új engedélyek száma 37 százalékkal nőtt. Papíron tehát pezseg az élet, de a valóságban viszont üres a malteros láda.

A gyakorlatban az engedélyek ugrása nem valódi építési hullámot jelez, inkább egy előrehozott engedélyeztetési folyamatot, amit inkább a támogatási programok és a bizonytalan jövő miatti kapkodás hajt.

A számok mögött egyértelmű a kép, a szektor továbbra is gyengélkedik, a kivitelezések nem követik az engedélyeztetési optimizmust.

A papír mindent elbír

A KSH 2025 első kilenc hónapjára vonatkozó adatai szerint 7490 új lakás épült, míg az új építési engedélyek száma 19 947 volt, ez utóbbi jelentős, 37 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ez az adat valóban azt mutatja, hogy papíron aktív a piac, ugyanakkor a valóságban sok fejlesztés el sem jut a kivitelezési szakaszig, végig a tervezőasztalon marad. Ennek oka részben az Otthon Start program hatása, amely élénkítette az engedélyezési folyamatot, de sok más beruházás kivitelezése késik vagy elhal a magas kamatok és a gyenge hitelpiac miatt. A fejlesztők gyakran „biztonsági” engedélyeket szereznek be a jövőbeni lehetőségek biztosítására, ami tovább magyarázza az engedélyek és a megvalósult lakásépítések közti különbséget.

A Tőzsdefórum korábbi elemzése szerint augusztusban a teljes építőipar teljesítménye 11,5 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától. A visszaesés minden alágazatban érezhető, különösen az épületépítésben, ahol a lakossági és ipari fejlesztések is lelassultak. A megrendelések száma tovább zsugorodik, így a vállalatok egyre több projektet halasztanak el vagy fagyasztanak be.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) az Infostartnak adott nyilatkozatában nem volt túl derűlátó az idei és a jövő évvel kapcsolatban:

a szervezet szerint az idei évet két tényező bénítja leginkább – az állami beruházások leállása és a lakossági kereslet visszaesése. A szövetség úgy látja, 2026 sem ígérkezik könnyű évnek, az ágazatban legfeljebb mérsékelt stabilizálódás várható, feltéve, hogy újraindulnak az állami és önkormányzati megrendelések.

A kis cégek és a segédmunkások megélhetése romlott

A visszaesés különösen a kisebb vállalkozásokat, illetve az alkalmi segédmunkásokat érinti érzékenyen. Ők azok, akik jellemzően a családi házak, társasházak vagy felújítások körüli munkákból keresik a kenyerüket. Most viszont, hogy ezek a beruházások sorra elmaradnak, így több ezer ember maradhat munka nélkül, és közülük a legtöbben a leginkább sebezhető rétegekbe tartoznak, sokan egyáltalán nem rendelkeznek anyagi tartalékokkal.

Az ÉVOSZ becslése szerint több tízezer ember hagyta el az ágazatot az elmúlt másfél évben, részben a jobban fizető külföldi munkalehetőségek miatt, részben pedig a bizonytalan hazai piaci helyzet következtében – tehát külföldre váltottak. A kisebb cégek gyakran csak alkalmi vagy néhány hetes munkákat tudnak kínálni, vagy egyszerűen megrendelések hiányában szüneteltetik tevékenységüket.

A piaci szereplők egyetértenek abban, hogy a legnagyobb problémát a finanszírozási nehézségek és az állami beruházások visszafogása okozza. A nagy infrastruktúra-fejlesztések leállítása után a piacról eltűntek a biztos megrendelések, miközben a lakossági oldalon a magas kamatszint és

a drága hitelek miatt gyakorlatilag megbénult az új lakásépítések finanszírozása, azokon csak az újabb és újabb állami támogatások lendítenek, ami az államtól való függőséget mélyítette.

Az Otthon Start és a hasonló programok hosszabb távon ugyan enyhíthetik a visszaesést, de a szakértők szerint a valós élénküléshez ez még nem elég: nem elég csak az engedélyeket kiadni, az kivitelezéseket is el kell kezdeni. Ehhez márpedig stabil gazdasági környezetre, kiszámítható támogatáspolitikára és olcsóbb hitelekre lenne szükség.

Így tehát a KSH friss adatai szerint az építőipar továbbra is súlyos válságban van, a számok egyelőre nem jeleznek valódi fordulatot. A szektor szereplői abban bíznak, hogy 2026 második felére a gazdasági környezet enyhül, és fokozatosan visszatérhet a kereslet. Addig viszont sokak számára az elsődleges kérdés nem az, hogy lesz-e növekedés – hanem az, hogy lesz-e egyáltalán munka.

Fotó: PixaBay