A pénzügyi gondok határozzák meg a lakosság nagyobbik felének mindennapjait

A hirtelen megváltozó, bizonytalan gazdasági környezet az egyik legfőbb alapélménye manapság a felnőtt lakosságnak Magyarországon, az első számú kockázati tényezőnek pedig egyértelműen az inflációt tekintik az emberek. A többségnek semmifajta megtakarítása nincs, hónapról, hónapra él, a nyugdíjas évek pénztelenségétől pedig egyre többen tartanak.    

A lakosság nagyobbik felének mindennapjait a pénzügyi gondok határozzák meg – olvasható ki a Provident Barométer friss adataiból, melyeket az Ipsos Zrt. által készült 1000 fős, országos reprezentatív kutatás eredményeiből szűrt le a cég.

A kutatásba bevontak közül 11 százalék nyilatkozott úgy, hogy folyamatosan görgeti maga előtt az adósságot, 43 százalékuk pedig a hó végére rendszerint kifogy a pénzből, nem tud megtakarítani. Ez azt jelenti, hogy a megkérdezetteknek több, mint fele alapvetően pénzügyi bizonytalanságban él, és csak valamivel több, mint egyharmaduk képes arra, hogy jövedelme mintegy 20 százalékát félretegye. Havi 700 ezer forint bevétel körül van az a határ, ahol jelentősen megnő a megtakarítási képesség, és mindössze 9 százaléknyi azok aránya, akik viszont akár jövedelmük egyharmadát is képesek félre tenni.

A lakosság pénzügyi várakozását alapvetően befolyásolják az inflációs adatok: a lakosság kétharmada jövedelme vásárlóerejének csökkenésére számít a kutatás szerint.
 

Mindezek miatt az elmúlt hónapokban alapvetően megváltozott a magyar lakosság pénzügyi közérzete, a jövőt illető várakozásai: látványosan nőtt a nyugdíjas évek egzisztenciális bizonytalanságától tartók aránya, és érezhetően romlottak a rövid távú gazdasági várakozások.

Nyár óta 5 százalékponttal – 22-ről 27 százalékra – nőtt azok aránya, akik attól tartanak, hogy nem lesz elég a nyugdíjuk a megszokott egzisztenciájuk fenntartására, de az aktív korú lakosság is aggódni kezdett életszínvonala miatt, a megkérdezettek valamivel több, mint egyharmada nyilatkozott ugyanis úgy, hogy tart a fizetése elértéktelenedésétől a folyamatos pénzromlás miatt.  

Úgy tűnik, hogy a biztonság lett a fő szempont akkor is, amikor az emberek pénzügyeikben döntenek, a kutatás számai is ezt jelzik vissza. Amikor a megtakarításokról kérdezték őket, akkor kiderült, hogy a nyugdíj típusú megtakarítási formák népszerűsége nőtt meg az elmúlt időszakban, bár az első helyen továbbra is az élet- és balesetbiztosítás áll. 

A megtakarítási formák kiválasztásában a rugalmasság vált a legfontosabb szemponttá, a várható hozam csak a negyedik a sorban. Ez szintén jelentős elmozdulás a nyárhoz képest, amikor még a hozam állt az első helyen. Érdekesség, hogy az 50 felettieknél egyértelműen a biztonság vezet, a 18-35 évesek számára pedig a befizetések elvárt gyakorisága is meghatározó.