Kármán András: a swap line nem helyettesítheti az uniós támogatásokat, és nem oldja meg a költségvetési gondokat

A Tisza Párt szakpolitikusának elemzése szerint a swap line hasznos, de korlátozott eszköz, amely nem oldja meg a magyar gazdaság strukturális pénzügyi gondjait, és nem helyettesítheti az uniós támogatásokat, amelyektől a kormány továbbra is el van zárva.

Miután Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában ismét „pénzügyi védőpajzsnak” nevezte a Magyarország és az Egyesült Államok között kötött devizacsere-megállapodást (swap line), a Tisza Párt gazdaságpolitikusa, Kármán András a Facebookon reagált a kijelentésre. Kármán szerint önmagában nem baj, ha Magyarország ilyen megállapodást köt, mert egy nagy összegű devizacsere-lehetőség már a puszta létezésével is visszatarthatja a forint elleni spekulációt.

„Igaz, hogy ha szükség esetén kellően nagy összeg hívható le, akkor ennek a swap line-nak már a megléte is segíthet visszatartani a forintot veszélyeztető esetleges spekulációt.”

A közgazdász ugyanakkor hangsúlyozta: a konstrukció nem klasszikus hitel, és nem használható a költségvetés finanszírozására vagy fejlesztésekre - írja a Telex.

„Következésképpen ez semmilyen módon nem helyettesítheti a befagyasztott Európai Uniós forrásokat – amelyek ráadásul nem hitelek, hanem vissza nem térítendő támogatások.”

Kármán szerint a swap line pénzügyi stabilizációs eszköz, amely akkor tölti be a szerepét, ha soha nem kell felhasználni a rajta keresztül elérhető devizát. Éppen ezért félrevezetőnek tartja a kormányzati kommunikációt, amely az első napokban úgy állította be az ügyletet, mintha az EU-s pénzek pótlására szolgálna.

„Ezen a ponton kimondottan zavaros és félrevezető volt a kormányzati kommunikáció az első napokban.”

A politikus Lázár János korábbi kijelentésére is utalt, miszerint „ha nincs brüsszeli pénz, akkor lesz amerikai” – ami szerinte téves értelmezés, mivel a swap line-nak semmi köze az uniós forrásokhoz.

Orbán Viktor november 9-én beszélt először arról, hogy „Amerika pénzügyi védőpajzsot ígért Magyarországnak spekulációs támadások ellen”, Lázár pedig ezt azzal egészítette ki, hogy „spekulációs vagy politikai támadás esetén számíthatunk egy amerikai pénzügyi védőpajzsra”. Egyikük sem részletezte, pontosan milyen konstrukcióról van szó.

Kármán posztjában arra is felhívta a figyelmet, hogy ilyen megállapodásokat az Európai Központi Bank (EKB) is köthet tagállami jegybankokkal – Svájc, Svédország és Dánia például rendelkezik ilyennel –, ám a Magyar Nemzeti Bank nem.

„Kézenfekvő lett volna Magyarországnak hozzájuk fordulni, de az EKB üzletszabályzata egyértelmű: ilyen megállapodást csak a legjobb hitelminősítéssel rendelkező országokkal köthet.”

A Tisza Párt gazdaságpolitikusa szerint ezért Magyarország végül az Egyesült Államokhoz fordult, amely korábban hasonló megállapodást kötött az állandó pénzügyi problémákkal küzdő Argentínával is. A kormány részéről Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter próbálta pontosítani a megállapodás jelentését, mondván:

„Ez egy védőpajzs, nem mentőöv. Azt érezzük, hogy Brüsszel is bent van a kampányban, pénzeink egy része be van fagyasztva, ez egy szorongatás. (…) Ha így nézem, van egy pénzügyi támadás ellenünk, jó lenne kivédeni.”

A miniszter ugyanakkor elismerte, hogy Magyarországnak nincs swap line-megállapodása az Európai Központi Bankkal, pedig „az jó lenne”.