Miért elégedetlenek egyes fogyasztók az energiaköltségekkel, ha Magyarországon, európai szinten alacsonyak az árak?

Hétfőn hivatalossá vált, hogy pénteken egész napos „rezsitüntetésre” készülnek a fővárosi Váci úton, a Budapesti Elektromos Művek épülete előtt. Az eseményről először a sajtó számolt be később pedig a szervező is megerősítette egy bejegyzésben.

 Egyelőre nem teljesen egyértelmű, pontosan mi ellen szól majd a demonstráció. A szervezés részben az „MVM és egyéb rezsikárosultak” Facebook-csoportban zajlott, ahol főként a magas rendszerhasználati díjakat és a kiugró elszámoló számlákat kritizálják a felhasználók.

Mindez azért különösen érdekes, mert a rezsicsökkentés az elmúlt 15 évben a Fidesz egyik központi politikai vállalása volt, és ennek köszönhetően Magyarországon továbbra is az EU-ban a legalacsonyabb a lakossági gáz- és áramár.
2025 októberében egy kilowattóra áramért 9,3 euró centet fizettek a magyar háztartások, miközben az uniós átlag 25,7 cent volt – derül ki az energiaár-adatokból.

A gáz esetében az eltérés még nagyobb: Magyarországon 2,6 euró cent volt kilowattóránként, míg az EU-s átlag ennek több mint négyszerese. A hazai árak ráadásul nem csak most alacsonyak: évek óta a magyarok fizetik a legkevesebbet Európában, és az EU-n kívül is kevés országban olcsóbb a lakossági energia.

A villany- és gázszámlák nem minden eleme ilyen kedvező. A demonstrálók által sokat kifogásolt rendszerhasználati díjak kifejezetten magasak itthon.

Ez az a tétel, amelyet a hálózatot üzemeltető cégek kapnak azért, hogy az energiát eljuttassák az otthonokba. Magyarországon az áram esetében a teljes tarifa kétharmada ez, ami nemzetközi összevetésben rendkívül szokatlan. Máshol 10–40 százalék között mozog ez az arány. Itthon ugyanakkor magának az energiának az ára nagyon alacsony: mindössze 14 százalék, szemben a más országokban jellemző 30–70 százalékkal.

A torz arányok hátterében a rezsicsökkentési rendszer áll. Mivel a tarifa rögzített, bármely elem emelését egy másik rész csökkentésével kompenzálják, hogy a végösszeg ne változzon.

A magas rendszerhasználati díjak kritikusai szerint a díjemelés egybeesett azzal az időszakkal, amikor Mészáros Lőrinc is erős pozíciót szerzett az energiaszektorban. Bár a két folyamat között volt némi késés, a tendencia valóban nagyjából ez volt. Ezt megelőzően a díjak alacsonyak voltak, ami elősegítette, hogy állami és kormány közeli szereplők – a miniszterelnök elvárásai szerint – teret nyerjenek az ágazatban.

Más okok is lehettek azonban a díjemelés mögött: a korábbi alacsony díjak miatt számos fejlesztés maradt el, ami már a teljes energiarendszer működésére súlyos hatással volt. Kontextusba helyezve: ezeknek a díjtételeknek a meghatározása nagyon nehezen követhető, a folyamat átláthatatlan, és egy átlagfogyasztó számára szinte értelmezhetetlen.

Egy olyan országban pedig, ahol kormány közeli szereplők százmilliárdos extraprofitot termelnek ki az államhoz közel álló ágazatokból, érthető, hogy sokaknak vannak kétségei egy ilyen bonyolult díj rendszerrel kapcsolatban.
A fogyasztók ráadásul magát az energiaszektort is nehezen látják át. Jó példa erre, hogy a tüntetés helyszínéül a „Budapesti Elektromos Műveket” jelölték meg, holott az egykori ELMŰ hálózatát ma már az E. ON működteti, az ügyfeleket pedig az MVM szolgálja ki. Ágazati tapasztalat szerint sokan azt sem tudják, hogy valójában két külön szereplővel állnak kapcsolatban, és ha ezek különböző cégcsoportokhoz tartoznak – mint most is –, akkor nehéz megérteni, melyik ügyben kihez kell fordulni.