Elindult felfelé az autóipar, kivéve Magyarországon
Hiába élénkül az európai autópiac, a magyar feldolgozóipar tovább csúszik lefele a lejtőn. Míg Magyarországon visszaesett a kibocsátás, eközben a régióban inkább növekedés látszik. Főként olyan elektromos és hibrid modellek fogynak, amelyeket nem Magyarországon gyártanak.
Hiába élénkül az európai autópiac, a magyar feldolgozóipar tovább csúszik lefele a lejtőn. Míg Magyarországon visszaesett a kibocsátás, eközben a régióban inkább növekedés látszik. Főként olyan elektromos és hibrid modellek fogynak, amelyeket nem Magyarországon gyártanak.
A hazai autóipar az elmúlt években érdemben elmaradt mind az uniós, mind a régiós átlagtól – erről írt 2025 decemberi inflációs jelentésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A jegybanki adatokról először az Mfor írt. A lap szerint
a magyarhoz hasonló ipari szerkezetű régiós országokhoz – így Csehországhoz és Szlovákiához –, valamint a beszállítói lánc végén elhelyezkedő Németországhoz viszonyítva is nagyobb visszaesést mutat az autóipar kibocsátása, mint 2022-ben volt.
Magyarországon 2022 végéhez képest 14,4 százalékkal csökkent a kibocsátás, miközben
- Lengyelországban 12 százalékos,
- Csehországban 7,9 százalékos dinamikus növekedés,
- Szlovákiában pedig 1,9 százalékos bővülés volt megfigyelhető.
Ez arra utal, hogy az autóipart érintő globális kihívások nem azonos erővel jelentkeznek a régió egyes országaiban.
Pont nem azt gyártjuk, amit vesznek
Az Mfor idézei az Európai Gépjárműgyártók Szövetsége (ACEA) adatait, eszerint az Európai Unióban idén az első kilenc hónapban 0,9 százalékkal nőtt az új autók regisztrációja, vagyis a kereslet mérsékelt ütemben emelkedik. A javulás elsősorban a harmadik negyedévhez kötődik, július óta folyamatos bővüléssel. Az elemzők ezt főként az olcsóbb európai és kínai elektromos és hibrid modellek – például a Skoda Elroq, a Renault R5 és a Citroen C3 – eladásainak megugrásával magyarázzák.
A kereslet élénkülése azonban főként olyan európai márkákat érintett, amelyek nem rendelkeznek magyarországi gyártással.
A hazai kapacitással bíró gyártók közül a Mercedes európai eladásai csak kis mértékben nőttek (2,2 százalék), míg az Audi (-2,2 százalék) és a Suzuki (-14,2 százalék) értékesítése visszaesett. Ezzel kontrasztban a Volkswagen és a Skoda jó eladási adatai hozzájárulhattak ahhoz, hogy a cseh és szlovák járműgyártás teljesítménye meghaladta a magyarországi szintet.
A hazánkban gyártott modellek közül a Mercedes EQB iránti kereslet 17 százalékkal nőtt, amihez 19,1 százalékos termelésbővülés társult, míg a Cupra Terramar gyártása idén futott fel. Ugyanakkor több modellnél – például a Mercedes CLA esetében – a termelés jóval nagyobb mértékben esett vissza, mint a kereslet: a kecskeméti Mercedes gyár kibocsátása 43 százalékkal csökkent, részben a gyártósorok átalakítása miatt.
Középtávon kedvező kilátásokat jelenthetnek az újonnan induló gyártások. A szegedi BYD-üzemben készülő Dolphin és Atto 3 európai eladásai idén 70,9, illetve 50,6 százalékkal emelkedtek, míg a debreceni BMW iX3 iránt is élénk a kereslet. Az ACEA szeptemberi adatai szerint a hibrid és elektromos autók piaci részesedése tovább nőtt, ami fennmaradó trend esetén a hazai autó- és akkumulátorgyártás számára is új lendületet adhat.