Bod Péter Ákos: Ha valaki jobb iskolákat akar, akkor eurót is szeretne

Az euró bevezetése régóta vállalt kötelezettség, és gazdasági értelemben is inkább előny lenne Magyarországnak, mint veszteség – erről beszélt Bod Péter Ákos közgazdász, volt jegybankelnök. Szerinte a forint megtartása mellett valójában sosem szóltak igazán erős szakmai érvek, és válsághelyzetben a magyar deviza nem tompította, hanem súlyosbította a problémákat.

Bod Péter Ákos a Telexnek adott interjújában arra a félreértésre hívta fel a figyelmet, hogy bár elvben egy országnak a saját valuta adhatna mozgásteret egy országnak, Magyarország ezzel szemben nem tudott élni ezzel az eszközzel. Válság idején a forint rendszeresen gyengült, ami megdrágította az importot, növelte az inflációt, és végül a jegybankot is kamatemelésre kényszerítette. Ennek a hétköznapi következményét a lakosság közvetlenül is érezte, például

a gyengébb forint mellett drágább lett az üzemanyag, az élelmiszer, a külföldi utazás és minden importtermék, miközben a hitelek és a megélhetés költsége is emelkedett.

A közgazdász szerint az euró legfontosabb előnye nem az lenne, hogy a magyarok ugyanazzal a pénzzel fizetnének Bécsben vagy Horvátországban, mint itthon, hanem az, hogy kiszámíthatóbbá válna a gazdaság. Ez a mindennapokban stabilabb árakat, kisebb inflációs kilengéseket és kevesebb árfolyamsokkot jelentene. Az emberek számára ez leginkább ott lenne kézzelfogható, hogy kisebb eséllyel drágulna meg egyik hónapról a másikra a bevásárlás, kevésbé ingadozna a benzin ára, és a családi megtakarítások értéke is kiszámíthatóbb maradna.

Bár az állampolgárok számára másodlagosnak tűnhet, de Bod Péter Ákos szerint az euró egyik legnagyobb haszna, hogy az állam olcsóbban tudna hitelt felvenni. Épp a forint helyzete, a kormány és a jegybank eddigi monetáris politikája miatt Magyarország jelenleg sokat fizet az államadósság finanszírozására, a költségvetés jelentős része az állampapírok kamatának kifizetésére megy el.

A matek egyszerű. Amennyiben az állam olcsóbban jutna pénzhez, több forrás maradhatna olyan területekre, amelyeket az emberek közvetlenül érzékelnek: útjavításra, kórházakra, iskolákra, közszolgáltatásokra. 

„Aki jobb utakat vagy jobb iskolákat akar, az valójában stabilabb valutát is akar, még ha nem is így gondol rá.”

A közgazdász szerint azonban az euró bevezetésének ára is van, ezek az úgynevezett maastrichti kritériumok.  Az államnak előbb rendbe kell tennie a saját gazdálkodását, például a költségvetési hiányt tartósan 3 százalék alá kell szorítani (az elmúlt években ez 5-6 százalék volt), ami a pazarló kiadások visszafogását jelenti, illetve hatákonyságnövelést.

„Karcsú, sportos állam kell, egy ilyen pufók, mindenre rátelepedő, nagy ülepével ráülő”

– mondta Bod. Ez a hétköznapi emberek számára akkor jelentene látható változást, ha kevesebb pénz menne presztízsberuházásokra, túlárazott állami projektekre és bürokráciára, miközben több jutna az egészségügyre, az oktatásra vagy a közlekedésre.