Megszorítások jöhetnek 2027-ben a Költségvetési Tanács szerint

A választási osztogatás és a megemelt költségvetési hiányok miatt a kormány lecsúszik a túlzottdeficit-eljárásban vállalt pályáról. Emiatt 2027-ben jelentős, a GDP 1,7 százalékával egyenértékű megszorításra lesz szükség a Költségvetési Tanács szerint.

Meglesz a böjtje a választási osztogatásnak – így foglalható össze a Költségvetési Tanács legújabb elemzése. „Ha a 2025. évi tényadatok, illetve a 2026-os költségvetési folyamatok függvényében szükségessé válik, a Bizottság a tavaszi előrejelzési fordulóban javasolhatja a Tanácsnak a Magyarországgal szemben folytatott túlzottdeficit-eljárás újabb szakaszba léptetését” – írta három évre előre tekintő elemzésében a Költségvetési Tanács (KT).

A HVG által szemlézett tanulmány szerint 2025 februárjában az EU Tanácsa Magyarország számára egy olyan korrekciós pályát ajánlott, amely az elsődleges nettó nemzeti kiadások visszafogott növelése mellett középtávon elvezet oda, hogy a magyar kormányzati szektor hiánya ne haladja meg a GDP 3 százalékát és államadósság-mutatója fenntartható módon csökkenjen. Magyarország azért látszik lecsúszni a kijelölt – vállalt – pályáról, mert

a kormány a 2026-os országgyűlési választástól nem függetlenül felemelte az idei és a jövő évi költségvetési hiánycélokat a GDP 5 százalékára.

Számszerűen a megemelt idei és jövő évi GDP arányos hiány miatt 2025-ben a mintegy 800 milliárd forintos egyenlegromláshoz nagyságrendileg 400 milliárd forint, 2026-ban (1 100 milliárd forintos egyenlegromlás) 850 milliárd forint nettó kiadásnövekmény társul. A kiadások tervezetthez képest magasabb 2025-ös és 2026-os növekedése miatt 2026 végére a kiadások kumulált (halmozott) növekedése 0,8 százalék lesz GDP-arányosan. A limit 0,6 százalék lenne.

Feltételezve, hogy a magyar gazdaság nem produkál kirobbanó, az előrejelzéseket meghaladó növekedést a következő években – aligha fog – a kormányzati szektor elsődleges egyenlegének 1,7 százalékponttal kellene javulnia ahhoz GDP-arányosan, hogy a 0,6 százalékos elsődleges egyenleg 2027-re elérhető legyen. Mármint 2026-hoz, az előző évhez képest ekkora egyenlegjavulást kellene elérni.

Bár a Fidesz szótárából hiányzik a „megszorítás” szó, egy GDP-arányosan 1,7 százalékpontos kiigazítás bizony nem képzelhető el megszorítások nélkül.

Ha 2026-ben 0,8 százalékos lesz GDP-arányosan a kiadások növekedése, akkor a kormánynak 2027-2028-ban már nem marad mozgástere. A 2025-re és 2026-re számított 41,9, illetve 41,3 százalék helyett 2027-ben és 2028-ban csupán 39,7, illetve 38,5 százalék körül alakulhat a nettó kiadások GDP arányos értéke.

Vagyis

a kormánynak egy jelentős kiadási oldali megszorítást kell végrehajtania, az állami kiadásoknak szűkülniük kell a – várhatóan növekvő – GDP-hez képest.

A bevételi oldalon sem lesz mozgástér: ha adóemelésekre nem is lesz szükség, adócsökkentésekre – beleértve a megszorításként funkcionáló különadók kivezetését – sem lesz tér. A helyzet e tekintetben nem rózsás, a foglalkoztatás demográfiai okokból (népességfogyás) nem növelhető érdemben, a keresetek emelkedési üteme várhatóan lassul, ráadásul a kormány a különféle kedvezményekkel jó előre elvágta magát évi több százmilliárd forint adóbevételtől.

Tehát további adócsökkentésre, illetve különadók kivezetésére csak más kiadások csökkentése vagy más bevételek növelése esetén lesz mozgástér – figyelmeztet a KT. (A tanács elnöke Horváth Gábor, tagja Varga Mihály jegybankelnök és Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke.)