Nyugodtabb a gázpiac Európában, de azért akadnak még kockázatok

Az európai földgázpiac jelenleg nyugodtabbnak látszik, mint a válság éveiben, a megnyugvás azonban korántsem tekinthető tartósnak. Az árak jóval alacsonyabbak a 2022–23-as szinteknél, az ellátás is stabilabb, és egyre több cseppfolyósított földgáz érkezik a kontinensre. A háttérben ugyanakkor több olyan kockázat halmozódik, amely már a következő fűtési szezonban újra érezhetővé válhat – hívja fel a figyelmet a G7 elemzése.

A tavaly év végi várakozások földgáz árát 30–40 euró közé várták megawattóránként. Ez nagyrészt be is igazolódott: a holland TTF-en az év első tizenegy hónapjában 37 euró körüli átlag alakult ki, bár a hidegebb 2024/25-ös tél idején az ár időszakosan 55 euró fölé emelkedett. A drágulás később mérséklődött, részben az ázsiai kereslet visszaesése miatt, amely Donald Trump vámintézkedései után vált igazán látványossá.

A feszültségek egyik fő forrása nem is az ellátás, hanem a tartalékok szintje. A most véget érő fűtési szezon végére az európai gáztárolók töltöttsége 34 százalékra csökkent, jóval alacsonyabbra, mint az előző két év enyhébb telei után mért 56–59 százalékos szintek. Ez még önmagában nem jelentett volna válságot, de a szűkös LNG-kínálattal együtt erős árnyomást okozott, és hozzájárult a 2025 eleji áremelkedéshe.

Az Európai Unió erre reagálva lazított a tárolási szabályokon: a 90 százalékos feltöltési cél maradt, de indokolt esetben legfeljebb 10 százalékos eltérést engedélyeztek. Ez lehűtötte a piacot, ugyanakkor azzal járt, hogy a 2025/26-os fűtési szezont az unió átlagosan csak 83 százalékos töltöttséggel kezdi, szemben az egy évvel korábbi közel 95 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy kevesebb a tartalék, miközben egyelőre semmi nem utal különösen enyhe télre, és kérdés az is, mekkora gázmennyiséget igényel majd Ukrajna ellátása.

A helyzetet jelenleg részben elfedi az LNG-exportkapacitások gyors bővülése, elsősorban az Egyesült Államokban. A globális kapacitás a következő években akár meg is duplázódhat, ami átalakítja az árképzést: a kereslet helyett egyre inkább az számít, mennyiért lehet a gázt kitermelni és Európába szállítani. Az amerikai LNG teljes költsége jelenleg nagyjából 5 dollár millió brit hőegységenként, és technológiai fejlődéssel ez tovább csökkenhet.

Az Egyesült Államokban a gáz ára az elmúlt időszakban gyakran alacsony volt, hosszabb távon azonban inkább 3–5 dolláros sávval számolnak. Ezekből kiindulva a G7 szerint Európában közép- és hosszabb távon 22,5–30 euró közötti árszint lehet a jellemző. Ennél alacsonyabb árak is megjelenhetnek, de várhatóan csak átmenetileg.

A következő fűtési szezon kimenetelét pedig döntően az időjárás határozza me majd. Enyhébb tél esetén az árak 30 euró körül maradhatnak, egy hidegebb forgatókönyv viszont 2026 elején újra 40 euró közelébe tolhatja őket. Közben a piac az orosz–ukrán háború alakulását is figyeli, hiszen egy, az energiapiac számára kedvező rendezés már most lefelé húzta az árakat, egy megállapodás pedig átmenetileg akár a 20–25 eurós sávot is elérhetővé tenné.

Az ázsiai kereslet élénkülése továbbra is kockázat marad, de hatása várhatóan korlátozott. Kína egyre több gázt kap vezetéken Közép-Ázsiából és Oroszországból, miközben a globális LNG-kínálat gyorsabban nő, mint a kereslet. Az európai gázpiac tehát nem válságban van, de a mostani nyugalom könnyen bizonyulhat átmenetinek.

Fotó: Unplash