Nem sikerülhetett tavaly az Alaptörvénynek megfelelően csökkenteni az államadósságot
A kormány az Alaptörvényben is rögzítette, hogy minden évben csökkennie kell az adósságrátának. Tavaly ez nem jött össze, legalábbis erre utalt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
A kormány az Alaptörvényben is rögzítette, hogy minden évben csökkennie kell az adósságrátának. Tavaly ez nem jött össze, legalábbis erre utalt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
Emelkedő pályára került a magyar államadósság, és ez már a kormány korábbi terveivel is szembemegy – ismerte el Nagy Márton az Indexnek adott interjúban. A nemzetgazdasági miniszter szerint a 2024 végi 73,5 százalékos GDP-arányos adósságszint 2025-ben 74,6 százalék körül alakulhat. Ezzel nemhogy nem csökkent, de még 1,1 százalékponttal nőtt is az adósságráta.
Pedig szűk másfél hónappal ezelőtt, november végén hallgatta meg a Parlament gazdasági bizottsága Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, aki akkor azt mondta a 444.hu tudósítása szerint, hogy a GDP-arányos államadósság a gyengélkedő gazdaság ellenére, a forint erősödésének köszönhetően 73,5 százalékon fog maradni, „ez egy reális dolog”.
A Portfolio.hu emlékeztetett arra, hogy korábban 2025–2026-ra stagnáló adósságpályát kommunikált a kormány, Nagy Márton most már elismerte:
ez nem tartható, még ha a finanszírozás szerinte továbbra is biztosított.
A költségvetési hiány és az államadósság alakulása eltér a korábban kommunikált pályától – ismerte el Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az interjúban. Felidézte, hogy korábban 2025–2026-ra az adósságráta stagnálását jelezte a kormány, ugyanakkor most már világossá vált: ez nem tartható. Úgy fogalmazott, a számok látványos romlásában szerepet játszott egy egyszeri technikai tényező is: az Európai Bizottság december végén 248 milliárd forintnyi uniós forrást nem utalt át határidőre, ami önmagában növelte a 2025-ös pénzforgalmi hiányt.
Hangsúlyozta, hogy ezek az összegek január elején beérkeznek, viszont torzítják az év végi képet. Ugyanakkor az eredményszeméletű képet mindez nem befolyásolja, hiszen a késve érkező bevétel is elszámolható 2025-re. Ezért is nem emelkedett tovább a tavalyi hiányelőrejelzés, a 4,9 százalék gyakorlatilag összhangban van a novemberi jelzésekkel.
Ahogy korábban beszámoltunk róla tavaly már így is 64 ezer milliárd forint körül volt az államadósság, ami 2019-ben még „csak” 31 ezer milliárd volt.
Az Orbán-kormánynak hat év alatt sikerült megdupláznia az egész magyar államadósságot.