Újabb devizakötvény-kibocsátást készít elő a kormány

Tavaly már így is 64 ezer milliárd forint körül volt az államadósság, ami 2019-ben még „csak” 31 ezer milliárd volt. Az Orbán-kormánynak hat év alatt sikerült megdupláznia az egész magyar államadósságot. A folyamatban lévő kötvénykibocsátással ismét 30 százalék fölé nő a deviza részaránya az államadósságon belül.

A befektetők már licitálnak, hamarosan kiderül, hogy mennyi hitelt vesz fel a kormány a nemzetközi pénzpiacokon. A Reuters információi szerint szerdán 7 és 12 éves eurókörvények kibocsátását kezdte meg Magyarország. A kötvények árazása várhatóan ma megtörténik a befektetői érdeklődés függvényében.

A Portfolio.hu információi szerint a papírok árazása alapján a rövidebbnél az euró-dollár referencia kamatláp felett 190 bázisponttal, a hosszabbnál 220 bázisponttal magasabb hozam mellett kerülhetnek piacra a kötvények. Ez alapján 4,5, illetve 5,2 százalék környékét célozza be az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a hozamban. A mostani kibocsátás összegéről egyelőre nincs információ, a befektetői érdeklődéstől függ majd, mekkora összeget dob piacra Magyarország, ugyanakkor könnyen lehet, hogy nem ez lesz az egyetlen devizakibocsátás idén.

Az ÁKK idei finanszírozási tervében mintegy 6,5 milliárd eurós deviza forrásbevonással számolt. Az új, most készülő forrásbevonással a tavalyi 29,9 százalékos devizarészarány ismét 30 százalék fölé fog emelkedni az államadósságon belül. Emiatt tovább romlik a hazai adósság szerkezete, nőnek a kockázatok és tovább emelkedik a külföldi befektetők kezében lévő adósságállomány. A kormány 2019 óta lényegében megduplázta az államadósságot - leginkább a gazdasági növekedés és az uniós pénzek elmaradása miatt.

Pedig a kormány 2019-ig sikeres harcot folytatott az államadósság kockázatainak csökkentése érdekében. A 2010-es kormányváltást követően komoly küzdelem árán 2020-ra sikerült 65,2 százalékra letornáznia a GDP-arányos adósságrátát. Mindezt úgy, hogy sokkal egészségesebb szerkezetű lett az állam tartozása.

A 2010-es évek elején gondot jelentett, hogy az adósság jelentős hányada devizában volt és külföldi befektetők kezében. Az adósságfinanszírozás szempontjából nagyobb biztonságot jelent, ha a külföldi kézben lévő, rövid lejáratú papírok és devizakötvények volumene csökken, és inkább belföldi szereplők felé adósodik el az állam.

A cél érdekben indult egy kampány, ami a hazai intézményi befektetők és leginkább a lakosságot célozta. Sikerült a belföldi és a lakossági részarányt emelni a forint alapú állampapírok kibocsátásával. Míg 2011-ben 10,4 ezer milliárd forint volt a forint alapú állampapírok összege, 2020-ra megháromszorozódott az állomány és elérte a 29,2 ezer milliárd forintot.

A szocialista kormányok idején a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) felvett hitel összerántotta a kötvények lejárati idejét. Az adósság átlagos hátralévő futamideje 2010-re négy évre csökkent a 2007-es 4,6 évről. Ha csak a devizahiteleket nézzük, még szembetűnőbb a változás: 6,1-ről 4,3 évre csökkent a hátralévő futamidő.

Ez azt jelenti, hogy a teljes magyar államadósságot rövidebb idő alatt kellett megújítani. Ez megdrágította és sérülékennyé tette a hazai adósságkezelést. 2021-re viszont 6,1 évre nőtt az átlagos futamidő, a 2010-es négy évről, vagyis a kormánynak sikerült a rövidebb lejáratú papírokat hosszabbra cserélni.

Ez a kedvező trend szakadt meg 2020-ban. A koronavírus-járvány után a költségvetés elengedte a gyeplőt, jelentősen nőtt az államháztartás hiánya. Az uniós pénzek is elapadtak a jogállamisági viták miatt. A kormány államkötvények kibocsátásával, vagyis hitelfelvétellel pótolta a hiányzó összegeket. Emiatt emelkedett meg a 2019-ban még csak 30 ezer milliárdos államadósság, hat év alatt, tavaly június végére 64 ezer milliárd forint közelébe.