Az oda-vissza rángatott gazdaságpolitika nagyon rosszat tesz a kkv-knak

A munkaerő megtartása prioritás a vállalkozások számára, ez azonban az új beruházásoknál is fontosabb sokszor – ez az egyik fontos megállapítása a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) negyedévente megjelentő, a kkv-k üzleti hangulatát felmérő kutatásának. Ma már az egyik legnagyobb probléma a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika, aminek az árrésstop az egyik állatorvosi lova.

Nem tapasztalható javulás a hazai cégek üzleti kilátásait, beruházási hajlandóságát illetően – derül ki a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), illetve az Egyensúly Intézet közös, VOSZ Barométer kutatásából. A két intézet negyedévente készíti el a felmérését a hazai kis- és középvállalkozások helyzetéről, így ezúttal – a 2025 negyedik negyedévi trendeket is figyelembe véve – már három lezárt év adatai alapján lehetett elemezni.

Annak a periódusnak az adatait, amelyben a cégeknek egy összességében stagnáló gazdasági környezetben kellett működniük: a 2023-as 0,8 százalékos GDP-csökkenést 2024-ben egy 0,6 százalékos növekedés követte, míg tavaly legfeljebb fél, de a legtöbb elemző azon a véleményen van, hogy a gazdaság szerényebb ütemben növekedett - írja a Mfor. 

A VOSZ Barométer mutatói szerint szintén visszaesés volt tapasztalható 2025 végére a 2023-as szintekhez képest. A fő index 56-ról 50 százalékra, a pénzügyi helyzetet tükröző alindex 69-ről 61 százalékra, az üzleti hangulatot mérő mutató 59-ről 57 százalékra, míg a beruházási hajlandóságot mérő alindex 39-ről 32 százalékra csökkent.

2024-hez képest inkább stagnálás volt látható, ami azt jelenti, hogy a gazdaságok már óvatosabban viszonyulnak a gazdasági növekedéshez. „Megmerevedett, kikristályosodott a vállalkozások hangulata, egyfajta kockázatminimalizálás történik. Vagyis a kkv-k úgy vélik, hogy nem lesz jobb vagy rosszabb a helyzet, beárazták a működési feltételeket” – értékelte a helyzetet Kozák Ákos, a VOSZ társelnöke, az Egyensúly Intézet társalapítója, gazdaságkutatási igazgatója.

De ha a negyedéves tendenciákat nézzük, akkor is inkább óvatosságot demonstráltak a megkérdezett vállalatok. A fő mutató értéke enyhén, 49 százalékra csökkent, míg a legjobban teljesítő, a pénzügyi helyzetet tükröző alindex mutatója változatlan maradt 61 százalékkal. A legalacsonyabb értéket mutató, a beruházási hajlandóságot mérő alindex pedig jelentősen visszaeesett, 28 százalékra a harmadik negyedévi 32 százalékról. 

Ez viszont azért is érdekes adat, mert a kormány az utóbbi pár évben több beruházásösztönző, kamattámogatott konstrukciót is elindított.

A támogatási paletta három fő pillére a Demján Sándor Program, a Széchenyi Kártya Program hitelei, illetve a novemberben bejelentett, 11 pontból álló adó- és adminisztrációcsökkentő csomag. 

A vállalkozásoknak a kiszámíthatatlanság a legnagyobb gond 

Azzal kapcsolatban, hogy a vállalkozások mit tekintenek az ország gazdasági helyzetével kapcsolatban a legfontosabb problémáknak, az elmúlt három évben történt egy kis átrendeződés. Az olyan eredeti válságtényezők hatása, mint az infláció, az energiaárak, az árfolyam súlya látványosan csökkent, és 2025-re inkább

a tervezhetőséget rontó strukturális tényezők, például a magas adóterhek, a kiszámíthatatlanság, és a gazdaságpolitika kezdtek dominálni.

Kozák Ákos hozzátette: a kiszámíthatatlanság problémája már 2023-ban is jelen volt, de 2025-re 5 százalékponttal nőtt a súlya. A gazdaságpolitika esetében 28 százalékról 37 százalékra emelkedett a mutató. Perlusz László, a VOSZ főtitkára szerint a kiszámíthatatlanság egyik ilyen példája az árréstop-intézkedés, amelyet szerinte „minél hamarabb ki kellene vezetni”. Az ilyen, eredetileg átmeneti időszakra tervezett, de mára „megcsontosodott” különadókkal, válságadókkal együtt a versenygazdaság alapvető viszonyait zilálják szét – tette hozzá.

Kozák Ákos a kiszámíthatatlansággal kapcsolatban úgy fogalmazott: „rettentően zavarja a vállalkozásokat az, hogy nem tudják, hogy milyen jogszabályok vonatkoznak majd rájuk, miként szabályozzák az iparágukat”.