Állami pénz, bedőlt cég, nyitott számlák
Mintegy 50 milliárd forintnyi hitelezői igény gyűlt össze a Dunakeszi Járműjavító felszámolása során. A legnagyobb követelést az MBH Bank nyújtotta be, de a listán szerepel a Külgazdasági és Külügyminisztérium is. A cég működését korábban állami kivásárlással kellett megmenteni, miközben egy egymilliárd eurós nemzetközi megrendelésből még százszámra hiányoznak a legyártott vasúti kocsik.
Mintegy 50 milliárd forintnyi hitelezői igény gyűlt össze a Dunakeszi Járműjavító felszámolása során. A legnagyobb követelést az MBH Bank nyújtotta be, de a listán szerepel a Külgazdasági és Külügyminisztérium is. A cég működését korábban állami kivásárlással kellett megmenteni, miközben egy egymilliárd eurós nemzetközi megrendelésből még százszámra hiányoznak a legyártott vasúti kocsik.
A felszámolási eljárás adatai szerint közel 50 milliárd forintnyi hitelezői igényt fogadtak be a Magyar Vagon Dunakeszi Járműjavító tartozásai után – erről a 24.hu számolt be. A dokumentumok alapján a legnagyobb hitelező az MBH Bank, amely 16,9 milliárd forint visszafizetését várja.
A hitelezők listáján ugyanakkor meglepő módon megjelent a magyar állam is. A Külgazdasági és Külügyminisztérium 1,4 milliárd forintos követelést jelentett be. A tárca nem válaszolt arra, hogy pontosan milyen jogcímen keletkezett a tartozás, és hogy összefüggésben áll-e azzal a 2 milliárd forintos állami támogatással, amelyet a Dunakeszi Járműjavító 2023-ban, egyedi kormánydöntéssel kapott.
A minisztérium háttérintézménye, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség nem cáfolta, hogy erről a projektről lenne szó, ugyanakkor mindössze annyit közölt, hogy a hitelezői igényt „a jogszabályi előírásoknak megfelelően, 2025 novemberében” nyújtották be. A követelés tartalmáról és indokairól érdemi tájékoztatást nem adtak.
A Magyar Vagon-csoport problémái 2025-ben csúcsosodtak ki, miután az orosz partner 2022 nyarán, az ukrajnai háború kitörése után kiszállt a közös projektből. A csoport több kulcscége is fizetésképtelenné vált, a dunakeszi üzemet pedig végül állami kivásárlással kellett megmenteni.
Erre nemcsak gazdasági, hanem közlekedéspolitikai okokból is szükség volt. A MÁV személykocsijainak jelentős részét ugyanis ez az üzem javítja, így a működés leállása közvetlen hatással lett volna a vasúti közlekedésre.
A cég helyzetét tovább súlyosítja egy egymilliárd euró értékű nemzetközi szerződés, amelyet az egyiptomi vasúttársasággal kötöttek 1300 vasúti kocsi gyártására. A G7 gazdasági szakportál 2025 végén arról írt, hogy a megrendelésből még mintegy 300 jármű hiányzik, miközben a vállalat már felszámolás alatt áll, és hitelezők tucatjai próbálják menteni, ami menthető.
Fotó: dunakeszipost.hu
