Másfél milliárd forintot kaszált néhány MOL-vezető a Barátság kőolajvezeték leállásával

A kisbefektetőket képviselő szervezet szerint a Mol több vezetője a Barátság kőolajvezeték leállásáról szóló információk nyilvánosságra hozatala előtt adott el jelentős mennyiségű részvényt, ezért bennfentes kereskedés gyanújával az MNB-hez fordultak.

Bennfentes kereskedés gyanúja miatt tett bejelentést a jegybanknál a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ), miután a szervezet szerint több, a Mol Nyrt.-hez köthető vezető jelentős értékben értékesített részvényeket abban az időszakban, amikor az orosz kőolajszállítás leállt a Barátság kőolajvezetéken.

A 24.hu beszámolója alapján az olajvállalat négy vezetője január vége és február eleje között összesen mintegy másfél milliárd forint értékben adott el Mol-részvényeket.

Január 27-én Székely Ákos pénzügyi vezérigazgató-helyettes 29 852 darab részvényt értékesített, átlagosan 3978 forintos árfolyamon, ami 118,7 millió forintos bevételt jelentett számára. Két nappal korábban, január 26-án Ratatics Péter, a fogyasztói szolgáltatások ügyvezető igazgatója 52 795 darab részvényt adott el 3820 forintos átlagáron, így több mint 201,6 millió forinthoz jutott.

Február elején további jelentős tranzakciók történtek. Február 5-én Anthony Radev igazgatósági tag 160 072 darab részvénytől vált meg, átlagosan 4013 forintos árfolyamon, ami több mint 642 millió forintos bevételt eredményezett. Egy nappal később Járai Zsigmond igazgatósági tag 150 620 darab papírt értékesített 4016 forintos átlagáron, ezzel mintegy 604,8 millió forintot realizált.

A részvényeladások időzítése azért is érdekes, mert a Mol árfolyama januárban meredeken emelkedett. Az elmúlt öt évben a papírok jellemzően 3000 forint alatt vagy annak közelében mozogtak, idén azonban látványos raliba kezdtek, és február 4-én 4128 forinton történelmi csúcsot értek el. Ilyen magas szinten korábban nem volt lehetőség hasonló volumenű kiszállásra.

A TEBÉSZ elnöke, Dióslaki Gábor szerint a tranzakciók körülményei indokolttá teszik a vizsgálatot. A szervezet közérdekű bejelentéssel fordult a Magyar Nemzeti Bankhoz, amely a tőzsdei társaságok felügyeletét is ellátja. A beadványban azt kérik, az MNB vizsgálja meg, hogy a Mol eleget tett-e rendkívüli tájékoztatási kötelezettségének, illetve felmerülhet-e bennfentes kereskedés a vezetői részvényeladások kapcsán. Dióslaki a nyilvánosan elérhető információk és sajtóhírek alapján úgy véli, a Barátság vezetéken történő szállítás leállása olyan jelentőségű esemény, amelyről a társaságnak haladéktalanul, rendkívüli közzététel formájában kellett volna tájékoztatnia a piacot. A szövetség állítása szerint ennek nem találták nyomát.

A tőkepiacról szóló törvény világosan fogalmaz, az értékpapír-kibocsátóknak rendkívüli tájékoztatás keretében haladéktalanul, de legkésőbb egy munkanapon belül nyilvánosságra kell hozniuk minden olyan információt, amely az értékpapír értékét, hozamát vagy a kibocsátó megítélését közvetlenül vagy közvetve befolyásolhatja.