Naponta már 4–5 vendéglátóhely húzza le a rolót Magyarországon

Felgyorsult a hazai vendéglátóhelyek számának csökkenése: míg korábban naponta átlagosan három-négy üzlet szűnt meg, az elmúlt időszakban már napi négy-öt bezárással kell számolni. Öt év alatt közel tízezer vendéglátóhely tűnt el, miközben a forgalom összességében már meghaladja a járvány előtti szintet – derül ki a Magyar Vendéglátók Ipartestületének idei statisztikai helyzetjelentéséből.

Gyorsuló ütemben szünnek meg a vendéglátóhelyek Magyarországon. A Magyar Vendéglátók Ipartestületének összesítése szerint az elmúlt időszakban már napi átlagban négy-öt üzlet zár be, míg korábban ez a szám három-négy volt.

A tendencia azt eredményezte, hogy 2025-re a hazai vendéglátóhelyek száma csaknem tízezerrel csökkent a 2019-es szinthez képest. Míg a járvány előtt még valamivel több mint 50 ezer vendéglátóipari egység működött az országban, tavaly már jóval kevesebb állt a vendégek rendelkezésére.

A visszaesés elsősorban a kereskedelmi vendéglátást érintette: egyetlen év alatt közel másfél ezer ilyen üzlet szűnt meg. A munkahelyi vendéglátásban ezzel szemben mintegy 300 egység zárt be.

A legnagyobb veszteséget az italüzletek, kávézók, zenés-táncos szórakozóhelyek, valamint az éttermek, büfék és gyorséttermek szenvedték el. A cukrászdák bizonyultak a legellenállóbbnak, ezekből csökkent a legkevésbé az üzletek száma.

Az országos ellátottság is romlott: 2025-ben tízezer lakosra átlagosan 44 vendéglátóhely jutott, míg 2019-ben még 53. Területi bontásban továbbra is a Balaton környéki megyék állnak az élen. Somogyban tízezer lakosra 70, Veszprémben 67, Zalában pedig 61 vendéglátóhely jut. A legalacsonyabb mutatót Jász-Nagykun-Szolnok megye (26), illetve Pest megye (31) produkálta.

Miközben az üzletek száma csökken, a forgalom már meghaladja a járvány előtti szintet. Az előzetes adatok szerint 2025-ben a vendéglátó üzletek bruttó forgalma 2924 milliárd forintot tett ki, ami összehasonlító áron 1,4 százalékkal haladta meg a 2019-es értéket. A növekedést azonban elsősorban a munkahelyi vendéglátás húzta, amelynek volumene 18 százalékkal nőtt a járvány előtti szinthez képest. Ezzel szemben a teljes vendéglátóhelyi forgalom 89 százalékát adó kereskedelmi vendéglátás teljesítménye még mindig 0,3 százalékkal elmaradt a 2019-es szinttől.

A munkaerőpiaci adatok sem kedvezőek. A turizmusban 2024-ben 441 ezren dolgoztak, közülük csaknem minden harmadik a vendéglátásban. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazatban 2025-ben 167 ezer főt foglalkoztattak, ami közel 28 ezerrel kevesebb a 2019-es létszámnál. Az év végére az üres álláshelyek száma is emelkedett, vagyis a munkaerőhiány továbbra sem oldódott meg.

A vendéglátásban dolgozók havi bruttó átlagkeresete tavaly 420 ezer forint volt, ami 9 százalékos növekedést jelent egy év alatt. A kedvezményekkel számított nettó átlagkereset 294 ezer forintot tett ki, ugyanakkor az ágazati bérek továbbra is a nemzetgazdasági átlag mindössze 60 százalékát érik el.

A Magyar Vendéglátók Ipartestülete arra is felhívja a figyelmet, hogy az Európai Unió tagállamainak többsége kedvezményes áfakulcsot alkalmaz a vendéglátásban. Magyarországon ugyan az éttermi szolgáltatásokra érvényes 5 százalékos áfakulcs az unió egyik legalacsonyabbja, az ipartestület szerint továbbra sem történt előrelépés az áfaszabályok egyszerűsítésében és a kedvezményes kulcs alkalmazásának kiterjesztésében.

A Magyar Vendéglátók Ipartestülete júniusban megtartott elnökségi ülésén ezért azonnali intézkedéseket sürgetett a vendéglátóipar helyzetének javítása érdekében. A szervezet a reprezentációs adókedvezmény kiterjesztését, az ÁFA törvény racionalizálását és a turizmusfejlesztési hozzájárulás csökkentésének kiterjesztését tartja a három legfontosabb lépésnek – erről Kovács László, az MVI nemrégiben újraválasztott elnöke beszélt a Kontroll.hu-nak.

Az érdekvédelmi szervezet szerint az intézkedések már a közelgő őszi szezonban érezhető forgalomnövekedést és költségmegtakarítást hozhatnak az ágazatnak, különösen a vidéki éttermeknek. A szakma úgy látja, hogy a vendéglátás helyzete most kifejezetten kritikus.

Kép: kolcseykozpont.hu