Élénkülést hozhat az építőiparnak az EU-s forrás, de a magyar cégeknek csak a tizede tudja jól kihasználni

A GKI Gazdaságkutató Zrt. új elemzése arra kereste a választ 500 vállalkozás bevonásával, hogy mennyire lesz képes kiaknázni az ágazat az EU-s pénzek beérkezésével feldagadó beruházási hullámot.

A magyar építőipar számára nem volt könnyű az elmúlt három. Miután 2023-ban és 2024-ben is csökkent a termelés, a 2025-ös év ugyan hozott egy 2,8 százalékos növekedést, de a szakma nagyrésze semmit sem érzékelt a pezsgésből – a számokat leginkább néhány óriási autópálya-építés húzta fel.

A nehézségek a vállalkozások számában is meglátszanak: míg 2022-ben még rekordmennyiségű, 132 ezer cég és egyéni vállalkozó működött a szektorban, 2025 végére ez a szám 111 ezerre olvadt. Az idei év eleje is tartogatott meglepetéseket. Az első négy hónapban összességében 2,2 százalékkal esett vissza a termelés (a mélyépítés 1 százalékot, a magasépítés majdnem 3 százalékot gyengült). A lakáspiac viszont valósággal kilőtt: az első negyedévben 5 százalékkal több lakást adtak át, a kiadott engedélyek száma pedig elképesztő mértékben, 64 százalékkal ugrott meg a tavalyi évhez képest, írja a Hvg.

Május végén az új magyar kormány és az Európai Bizottság 16,4 milliárd euró, vagyis mintegy 6 ezer milliárd forint befagyasztott uniós forrás felszabadításáról állapodott meg. Ez nyilvánvalóan nagymértékben érinti az építőipart is, mert a pénz jelentős része közlekedési infrastruktúrára, vasúti fejlesztésekre, valamint bérlakás- és kollégiumépítésekre fordítható. Persze erre még legalább 2027-ig várni kell, addig pedig a szűkebb piaccal kell beérnie a vállalkozóknak. 

Az építőiparnak rengeteg új elvárással kell megküzdenie: a fenntarthatóság és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás mellett terjed a digitalizáció, és csőstül jönnek a modernebb anyagok, valamint az új építési technikák is. Ráadásul a szabályok is egyre szigorúbbak – jó példa erre a BIM (Építményinformációs Modell), amit a magyar állami beruházásoknál fokozatosan kötelezővé tettek. 

De vajon mennyire állja meg a helyét a hazai szektor ebben a digitális versenyben? A GKI friss kutatása, amelyben 500 építőipari cég vett részt, pontosan ezt térképezte fel. 

Az eredmények szerint a magyar építőipar három, egymástól teljesen különálló táborból áll: egy apró élvonalból, egy ügyesen alkalmazkodó középmezőnyből és egy hatalmas, technológiailag lemaradt rétegből.

A cégek alig tizede az, amelyik tényleg elkötelezett az újítások mellett. Ők – leginkább a nagyobb vagy speciális feladatokra szakosodott vállalatok – bátran nyúlnak a modern technológiákhoz, környezetbarát anyagokhoz és zöld megoldásokhoz. A cégek csaknem fele afféle „óvatos alkalmazkodó”: ők nem újítanak folyamatosan, de egy-egy projektnél bevetnek modern anyagokat, optimalizálják a lépéseket, vagy épp előregyártott elemekkel dolgoznak. A többiek, vagyis a vállalkozások jelentős része viszont teljesen kimarad az innovációból. 

A digitális felkészültség terén kísértetiesen hasonló arányokat látunk, mint az innovációnál. A cégek alig 10 százaléka tartozik a digitális élvonalba: ők már magabiztosan használják a felhőalapú rendszereket, a digitális költségbecslést, sőt, még az AI-alapú elemzéseket is. Nagyjából 40 százalék a „részben digitalizáltak” tábora: náluk működik egy-egy digitális eszköz, de komolyabb projektmenedzsment- vagy vállalatirányítási szoftverekre még nem fizettek elő. 

A hazai építőipari cégek fele viszont digitálisan teljesen passzív, és egyáltalán nem él a technológia adta lehetőségekkel.

Pedig a digitalizáció és az újítás nem öncélú úri huncutság, hanem komoly előnyökkel jár. A modern technológiák és anyagok révén faragni lehet az építési költségekből, felpörgethető a kivitelezés tempója, és sokkal pontosabbá válik a tervezés. Nem mellesleg a zöldebb, fenntarthatóbb építkezést is támogatják, és a munkavédelmet, a biztonságot is magasabb szintre emelik.

A közeljövő nagy kérdése tehát a GKI Gazdaságkutató szerint az, hogy a hosszabb távon kedvező piaci lehetőségeket hogyan tudják kihasználni az ágazat szereplői. A felmérés eredményei szerint a hazai építőipari cégek jelentős részének intenzív felkészülésre van szükségese ahhoz, hogy a következő évek várható beruházási hullámát minél többen meg tudják lovagolni.

Kép: Pixabay