Szuperhatóságként funkciónál majd a Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal

Források, jogkörök és eszközök szinte korlátlanul állnak majd a hamarosan felálló Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal rendelkezésére. Az új szuperhatóság létrehozásáról szóló törvényjavaslatot a kormány a napokban már be is nyújtotta a parlamentnek. A szervezet sikere persze azon múlik, vajon vissza tudja-e szerezni 20 év elsíbolt 30 ezer milliárdját, és hogy érvényt tud-e szerezni a Tisza Párt kampányígérete szerinti elszámoltatásnak.

Az előterjesztés szerint új állami szerv megkapja a megszüntetett és csupán a hatalom fúrkósbotjaként funkcionáló Szuverenitásvédelmi Hivatal teljes, mintegy 6 milliárd forintos költségvetését, sőt akár 10 milliárd forintból is gazdálkodhat évente, de, ami ennél jóval lényegesebb: a beígért anyagiak mellé komoly jog- és hatáskörök is társulnak majd. A vagyonvisszaszerzési hivatal hatalma szinte korlátlan, de semmiképpen sem kontroll nélküli lesz a benyújtott tervezet szerint.

Az újonnan létrejövő szervezet feladat- és hatásköreit, állományát, munkafolyamatait a HVG szedte csokorba. 

Inkább hatóság, mint hivatal 

A csak az Országgyűlésnek alárendelt szervezet ténylegesen hatóságként működik majd, jogköreit tekintve pedig szuperhatóságnak sem túlzás nevezni. Sőt, a hivatal egyfajta speciális ügyészségként, állami közvádlóként is felléphet majd.

A vádhatósági szerepet nemcsak az jelzi, hogy számos ügyész dolgozik majd a szervezetnél, hanem az is, hogy az elnök melletti négy helyettesből három ügyész lesz. Mindannyiukat az Országgyűlés szakbizottsága hallgatja meg a posztra, majd a parlament titkos szavazással, kétharmados többséggel választja meg.

24 órás rendőri védelem, extra magas fizetés, de 6 év után nincs újrázás

A vezetőket 6 évre választják, és nem választhatók újra. Az országgyűlési képviselőkhöz hasonlóan vagyonnyilatkozatot kell tenniük, és a mentelmi jog mellé 24 órás rendőri védelem is jár. A törvény szigorú követelményeket, évtizedes szakmai tapasztalatot ír elő nekik, és kiköti, hogy az elmúlt 6 évben nem lehetett formálisan közük a politikához. A fizetésüket a bírói illetményalaphoz kötik: az elnök fizetése hétszeres szorzóval számítandó, a helyetteseké 5,5-szeressel, így havi bruttó bérük 5, illetve 3,9 millió forint lesz, amik mellé még egyéb juttatások is járnak. 

Zárolhatók lesznek a vagyonok 

Az NVVH bűncselekmény gyanúja nélkül is indíthat közvagyonvédelmi vizsgálatot panasz, bejelentés vagy saját kockázatértékelés alapján. Az akár 6–18 hónapig tartó vizsgálat nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak, ezért önmagában közigazgatási perrel nem támadható, ugyanakkor súlyos jogkövetkezményekhez vezethet, köztük közvagyonvédelmi felügyelet elrendeléséhez vagy más hatósági eljárások kezdeményezéséhez. 

A hivatal széles körű adatkérési és ellenőrzési jogosítványokkal is rendelkezik majd, az együttműködés kikényszerítésére pedig jelentős bírságokat szabhat ki; a bírság és a közvagyonvédelmi felügyelet elrendelése ugyanakkor már közigazgatási eljárásban bíróság előtt megtámadható lesz.

Jogállami kritériumok betartva

 A szervezet jogállami garanciák mentén működik majd, de kemény is lesz: nemcsak közvagyonvédelmi vizsgálatot folytathat, és ennek nyomán feljelentést tehet, hanem bizonyos ügyekben a hivatal a büntetőeljárást saját hatáskörben maga is megindíthatja, előkészítő eljárást folytathat, nyomozhat, és közvádlóként gyakorolja a vádemelés közhatalmi jogkörét, a bírósági eljárásban pedig az állam nevében, közvádlóként képviseli a vádat.

Mi lesz az úgynevezett „kishalakkal”?

A Tisza párt „digitális gyóntatószék”-nek nevezett anonim bejelentőplatformja az Immunitás Program részeként a nagyhalakat feldobó kishalakat büntetlenséggel kecsegtette. Ám az NVVH működését szabályozó törvényben erről már nincs kifejezetten szó az előterjesztésben.  

Ki lesz az első?!

Magyar Péter a kampányban arról beszélt: „Itt ezer, kétezer vagy maximum háromezer emberről vagy családról van szó. Ővelük lesz elszámolnivalója az igazságszolgáltatásnak, velük lesz elszámolnivalónk a vagyon tekintetében.” Valóban lehet több ezer ember Magyarországon, aki gyanús, a korrupciót, jogsértést felvető módon vált milliárdossá a NER alatt, hiszen már 2023-ban 6500 milliárdos volt itthon – legális vagyonnal.

Magyar tavaly ugyanakkor azt is megígérte, hogy az elsők között Orbán Viktor ellen indul vagyonosodási vizsgálat, és terítéken lesz Hatvanpuszta is.

Kép: Facebook ( a képen az előterjesztő Dr. Görög Márta igazságügyminiszter)