Riogatás vagy realitás az ezer forintos benzinár a Barátság vezeték leállása miatt?

A kormány hetek óta azzal riogat, hogy akár ezer forintos benzinár is jöhet, ha tartósan leáll a kőolajszállítás a Barátság vezetéken. Szerintük ugyanis az orosz uráli és a Brent olaj közötti árkülönbség, a logisztikai többletköltségek és egy esetleges regionális hiány is brutális drágulást okozhatna. Energiapiaci szakértők viszont úgy látják, a helyzet ennél jóval árnyaltabb, és a legnagyobb vesztes nem feltétlenül az autós lenne, hanem a Mol és a költségvetés.

A Telex cikkében Deák András György energiapolitikai szakértő több ponton is vitatja Gulyás Gergely érvelését. A miniszter a kormányinfón arról beszélt, hogy az uráli és a Brent olaj közti különbség akár 13–20 dollár is lehet hordónként, és ha Magyarország nem tudna orosz olajat vásárolni, akkor drágább finomított terméket kellene importálnia, ami történelmi benzinár-emelkedést okozhatna. A szakértő szerint azonban a brent–uráli árkülönbség ma sem jelenik meg közvetlenül a hazai kutakon. Az ebből származó előny döntően a Mol nyereségében csapódik le, amelynek jelentős részét – a kormány állítása szerint 95 százalékát – extraprofit adó formájában az állam elvonja. Ha tehát megszűnne az olcsóbb orosz olaj, az elsősorban a Mol profitját és az ebből befolyó költségvetési bevételeket csökkentené, nem automatikusan a lakossági árakat emelné meg drasztikusan.

Gulyás Gergely arra is hivatkozott, hogy az uráli olaj kiesése regionális piaci nyomást okozna, ami felhajtaná az árakat. Deák szerint ugyanakkor ilyen esetben először az export állna le – részben ez már meg is történt a dízel esetében –, és ha hiány alakulna ki, a magasabb árak bevonzanák a környező országok, például Csehország vagy Ausztria finomítóinak szereplőit. Ez a mechanizmus szintén inkább néhány százalékos, nem pedig sokszoros áremelkedést valószínűsít.

Valós költségnövelő tényező lehet ugyanakkor a logisztika. A Barátság vezetéken érkező orosz olaj közvetlenül Százhalombattára fut be, míg a tengeri import esetében tankerhajós szállításra, kikötői lefejtésre és további vezetékezésre van szükség, emellett a Mol finomítói jelenleg kevésbé hatékonyan tudnak nem uráli típusú kőolajat feldolgozni, ami szintén növeli a költségeket,bár a szakértők szerint azonban ez is inkább pár százalékos áremelkedést indokolna. 

Pletser Tamás, az Erste elemzője korábban literenként 20–40 forintos többletet valószínűsített arra az esetre, ha hirtelen kellene teljes mértékben alternatív forrásból biztosítani az ellátást. Ez jelentős emelkedés lenne, de messze elmarad az ezer forintos ár víziójától, de ennek háttérben egy strukturális probléma is húzódik a százhalombattai finomító technológiai fejlesztése ugyanis lassan halad. Bár a Mol eddig mintegy 80 milliárd forintot költött az átállás előkészítésére, további jelentős beruházásokra lenne szükség. A vállalat szerint a teljes korszerűsítés akár több százmillió eurós nagyságrendű is lehet, a munkálatokat részben a normál karbantartási ciklusokhoz igazítva végzik, mert egy teljes leállás komoly bevétel kieséssel járna. 

Gulyás Gergely az EU-t is felelőssé tette, amiért nem biztosított külön forrást a fejlesztésekre. A szakértő szerint azonban az Európai Bizottság általánosságban vonakodik fosszilis energiaprojektek támogatásától, és nem kizárólag Magyarország maradt forrás nélkül. Ugyanakkor az is felmerül, hogy a Mol elmúlt évekbeli jelentős nyeresége mellett nem pusztán pénzügyi, hanem politikai akarat kérdése is volt az átállás üteme.

Összességében tehát az orosz olaj kiesése valóban járna többletköltséggel és átmeneti piaci feszültséggel, de a szakértői számítások alapján ennek hatása inkább tíz- vagy néhány tízforintos nagyságrendű lehet literenként, nem pedig példátlan, ezer forint körüli benzinár.