Budapest Airport: rekordprofit mellett feleződött az állami osztalék, nőttek a tiszteletdíjak

Rekordévet zárt 2025-ben a Budapest Airport Zrt.: a reptér üzemeltetőjének árbevétele és profitja is jelentősen nőtt, az állam mégis jóval kisebb osztalékhoz jut, mint tavaly. Miközben a dolgozói bérek stagnáltak vagy csökkentek, az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok tiszteletdíjai látványosan emelkedtek.

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret működtető társaság nettó árbevétele 2025-ben 475 millió euróra nőtt, ami 63 millió eurós emelkedést jelent az előző évhez képest. A beszámolóban szereplő 385 forintos euró árfolyammal számolva ez mintegy 183 milliárd forintos bevételt jelent.

A vállalat nyeresége még ennél is nagyobbat ugrott: az adózott eredmény 100 millió euróról 184 millió euróra emelkedett, vagyis forintban számolva 38 milliárdról 71 milliárdra nőtt. A tulajdonosok végül 150 millió euró, vagyis közel 58 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntöttek.

A reptér 2024-es visszavásárlása után a tulajdonosi szerkezet úgy alakult, hogy 80 százalékban a magyar államot képviselő Corvinus Zrt., 20 százalékban pedig a francia Vinci Airports S.A.S. birtokolja a társaságot. Ennek megfelelően az idei osztalékból 120 millió euró – mintegy 46,2 milliárd forint – kerül az államhoz, míg a Vinci 30 millió eurót kap.

A tulajdonosok ugyanakkor már 2025 decemberében jelentős összeghez jutottak: a 150 millió eurós osztalékból 100 millió eurót előlegként fizettek ki. Ebből a Corvinus 30,8 milliárd forintot, a Vinci pedig 7,7 milliárdot kapott. A fennmaradó 50 millió eurót legkésőbb 2026. június 2-áig kell átutalni.

A tavalyi évben ennél is nagyobb pénzkivonás történt. Bár a Budapest Airport a 2024-es eredménye után „csak” 110 millió euró osztalékot fizetett, az Airport Holding végül 262 millió eurónyi, vagyis több mint 107 milliárd forintos osztalékot juttatott a tulajdonosoknak egy tőkeemelési és tőkecsökkentési konstrukció révén. A magyar állam akkor 86 milliárd, a Vinci pedig 21 milliárd forintot kapott.

A dolgozói létszám közben lényegében stagnált: 2025-ben átlagosan 881 embert foglalkoztatott a cég, hárommal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Bérekre 14,2 milliárd forintot költöttek, ami egymilliárd forintos csökkenés éves összevetésben. Az átlagos havi bér így 1,4 millió forintról 1,3 millióra mérséklődött.

Ezzel szemben a vezető tisztségviselők díjazása jelentősen emelkedett. Az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok összesen 280 ezer euró tiszteletdíjat kaptak, ami 164 ezer euróval több az előző évinél. Ez forintban már 108 milliót jelentett.
Az öttagú igazgatóság díjazása 90 millió forintra nőtt, ami 35,4 milliós emelkedés, míg a hattagú felügyelőbizottság összesen 18 millió forintot kapott. Az igazgatósági tagok havi átlagos tiszteletdíja így elérte az 1,5 millió forintot, az fb-tagoké pedig a 250 ezer forintot.

A társaság hosszú lejáratú kötelezettségei 2025 végén 1,267 milliárd eurót, vagyis közel 487 milliárd forintot tettek ki. Ebből 625 millió euró hitel és kölcsön, további 490 millió euró pedig tulajdonosi kölcsön volt.

Mindeközben a reptér fejlesztése is folytatódik. Elindult a tízéves fejlesztési program, amelynek részeként idén februárban letették egy új terminál alapkövét. A forgalom továbbra is rekordokat dönt: 2025-ben az utasok száma 12 százalékkal, 19,6 millió főre nőtt, míg a cargo-forgalom 42 százalékos bővüléssel elérte a 426 ezer tonnát. Budapest ezzel a régió egyik legfontosabb cargoközpontjává vált.

Fotó: Facebook/Budapest Airport