Irán miatt nagyot drágulhatnak idén az építőanyagok

Szakmai szerveztek szerint építőanyagár-sokk jöhet, a kőolaj alapú termékek ára akár 20–40 százalékkal is emelkedhet. Az öbölháború miatt, a világpiaci áremelkedések gyorsan begyűrűznek, miután a magyar építőiparban felhasznált termékek közel fele importból származik.

Az iráni háború az építőanyagok és építési termékek idei árára is drámai hatással lehet, felülírva a szakma által korábban várt 5–6 százalékos drágulást. Mint azt Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke a Népszavának elmondta, egyelőre beláthatatlan mértékű az építési termékek gyártását szolgáló kőolaj alapú alapanyagok áremelkedése.

Egyes becslések szerint 20-40 százalék közötti lesz a drágulás, aminek komoly árfelhajtó hatása lehet, a szigetelőanyagokra például mindenképp.

Noha nem az idei évtől várta a fordulatot a három éve megtorpant ágazat, a közel-keleti válság hatása rövid és hosszabb távon is átírhatja a számításokat. Igaz, hogy két mínuszos év után 2025-re összehozott az építőipar egy 2,8 százalékos növekedést, de 2026-ban a vállalkozások többsége még a termelés enyhe csökkenésére számít – derül ki a szervezet helyzetértékelésből.

Tavaly az építés-szerelési érték 8344 milliárd forintot tett ki. Az építőanyagok és az építési termékek forgalma tavaly csökkent, nehéz helyzetbe hozva az anyaggyártókat és kereskedőket.

Még beszédesebb, hogy 2025 év végére a tervezők rendelésállománya 50 százalékra csökkent, az állami projektek értéke pedig csupán a 2022-es szint harmadát tette ki. 

A múlt évben az anyagárak már nagyjából stagnáltak, de a munkaerőköltség tovább nőtt. Az ágazat lassul, a vállalkozások fokozatosan csökkentik a segéd- és betanított munkások számát. A képzett szakmunkásokat és mérnököket próbálják megtartani, a tartósan foglalkoztatottak száma ágazati szinten még így is mintegy 30 ezerrel lett kevesebb 2025 végére a 2024 eleje között.

A legnagyobb foglalkoztatási kihívás a csökkenő megrendelésállomány mellett a hatékony foglalkoztatás, a nyugdíjkorú, nélkülözhetetlen szakmabeliek benntartása az ágazatban.

A szakszövetség egyértelműen fogalmaz: az ágazatnak szüksége van az unión kívüli, harmadik országból érkező építőipari szakmunkásokra. Ezt az engedélyezési rendszer egyszerűsítése és liberalizálása mellett, a foglalkoztatás helyszíni ellenőrzésével párosítva lehetne biztosítani. 

A súlyponti problémák közül az egyik legfontosabb - ami a pénzügyi feszültségeket erősíti -, az építőipart régóta sújtó lánctartozások összegének emelkedése. Az ÉVOSZ becslése szerint a vállalkozói számlák mintegy tizedét nem fizetik ki határidőre, ezek 5 százaléka lánctartozásba kerül. Az így felhalmozódó tartozásállomány 2025 végére elérhette a 300 milliárd forintot.

A jövedelmezőség romlott: 2016–2019 között az átlagos nyereséghányad jellemzően 15 százalék körül alakult, ez 2025-re megfeleződött, mintegy 7 százalékra csökkent.

Kitörési pont lehet a lakásépítés és -felújítás. Az Otthon Start program keretében a várakozások szerint 2026-ban akár 25 ezer új lakás kivitelezése is elindulhat, ami mintegy 800 milliárd forintnyi megrendelést jelentene az ágazat számára. 

Emellett a meglévő épületek korszerűsítése is kulcskérdés, hiszen a magyar lakásállomány körülbelül 70 százaléka energetikai szempontból elavult. Kevés a lakásfelújítás, ráadásul azok egy része a szürke- vagy fekete gazdaságban történik, ami nem csak adókiesést jelent, hanem a garancia, illetve a szavatosság hiányát is a megrendelők számára. Becslések szerint 2025-ben mintegy 200 milliárd forint értékű munka készült el írásos szerződés nélkül.

Címlapkép: Pixabay