G7: Hiába állítja Szijjártó Péter, nem az orosz gázon múlik a rezsicsökkentés

Még a kedvezményes beszerzési árakkal kalkulálva sem jön ki akkora különbség az orosz és a nem orosz gáz ára között, mint amekkora különbség a lakossági ár és a beszerzési ár állam által átvállalt része bizonyos esetekben.

Utánajárt a G7 gazdasági szakportál, hogy mi igaz abból, amit Szijjártó Péter leköszönő külügyminiszter a Telexnek mondott azzal kapcsolatban, hogy a magyar rezsicsökkentés fenntartása nagyrészt az orosz gáznak köszönhető. Azt is megnézték, hogy a fideszes állítás megállja-e a helyét, miszerint az Oroszországból érkező energia nélkül a magyar háztartások jóval magasabb árakkal szembesülnének.

Olcsóbb-e az orosz gáz?

A lakossági gázár Magyarországon nem piaci alapon alakul, hanem politikai döntéssel rögzített szinten van tartva. Ez azt jelenti, hogy a végfelhasználói ár és a beszerzési költség között gyakran jelentős különbség van, amit az állam vagy az energiaszektoron belüli átcsoportosítás fedez.

Ebből következik, hogy önmagában az importgáz ára nem határozza meg közvetlenül a lakossági tarifát. Még ha az orosz gáz olcsóbb is bizonyos időszakokban, ez csak az állami költségek mértékét befolyásolja, nem pedig azt, hogy mennyit fizetnek a háztartások. Azonban az évi 4,5 milliárd köbméter felett még 3,5 milliárd köbmétert hoznak be az országba a Déli Áramlaton keresztül, de ennek az oldal szerint az MVM volt a fő haszonélvezője, ami a profit egy részét kormányközeli szereplők pénzelésére fordította.

A hosszú távú szerződések árazása azonban jellemzően késleltetve követi az irányadó holland tőzsdei jegyzést, így voltak időszakok, amikor Magyarország kifejezetten drágábban jutott orosz gázhoz, mint amennyiért a piacon lehetett volna vásárolni. A Telex által Szijjártónak mutatott grafikon a kedvezményes beszerzések kozmetikázó hatását is magában foglalja - amire a miniszter azt mondta, hogy nem helyes.

Mennyi az annyi?

Az elemzés számszerűsíteni is próbálja az esetleges „előnyt”. Arra jut, hogy még kedvező feltételezések mellett sem akkora a különbség, ami önmagában indokolná az orosz gáznak való kitettséget. A megtakarítás mértéke a gazdaság egészéhez képest korlátozott, és nem tekinthető meghatározó tényezőnek.

Nemzetközi összehasonlításban is árnyaltabb a kép. Az Európai Unió több tagállama az elmúlt években jelentősen csökkentette az orosz gáz arányát az ellátásában, mégsem következett be automatikusan tartósan magasabb lakossági ár mindenhol. Ez arra utal, hogy az ellátási forrás diverzifikálása Szijjártó kijelentésével szemben nem zárja ki a kezelhető árszinteket.

A rezsicsökkentés az oldal által összegyűjtött adatok szerint nem múlik azon, hogy van-e orosz gáz vagy sem, hanem egy politikai döntés, ahol az állam vállalta, hogy kipótolja az extrém esetben 6-8-szoros beszerzési árat a lakossági tarifához képest.

A cikk arra is rámutat, hogy a magyar rendszer sajátossága éppen az, hogy a lakossági árak elszakadnak a piaci realitásoktól. Ez politikai döntés eredménye, amelynek fenntartása attól függ, hogy az állam hajlandó-e és képes-e viselni az ebből fakadó terheket – függetlenül attól, honnan érkezik a gáz. Azaz nem az orosz és nem orosz gáz ára közti - rossz esetben 20 forintos köbméterenkénti - különbségen múlik a rezsicsökkentés.

Fotó: Youtube/Telex