Több ügyben is eljárás indult a magyar kormány ellen Brüsszelben

Az Európai Bizottság több területet érintő, széles körű döntéscsomagban új kötelezettségszegési eljárásokat indított a magyar kormány ellen, illetve két ügyet már az Európai Unió Bírósága elé is vitt, miközben a kifogások az üzemanyagárak szabályozásától és a migrációs szabályoktól kezdve az adórendszeren, a belső piaci szabályokon és az uniós irányelvek átültetésén át egészen az igazságügyi együttműködésig terjednek.

Az Európai Bizottság több, egymástól független területen is vizsgálja, hogy a magyar jogszabályok összhangban vannak-e az uniós joggal. A mostani intézkedések egy része már a kötelezettségszegési eljárások első szakaszában jár, más ügyek pedig a peres szakaszba léptek, ami az eljárások előrehaladott állapotát jelzi.

Az egyik legvitatottabb ügy az üzemanyagár-szabályozáshoz kapcsolódik. A Bizottság szerint Magyarország – Szlovákiával együtt – olyan árképzési rendszert alkalmazott, amelyben a kedvezményes, úgynevezett „védett” árak kizárólag a hazai rendszámú járművekre vonatkoznak. A külföldi rendszámú autók vezetői ezzel szemben magasabb piaci árat kénytelenek fizetni. Brüsszel álláspontja szerint ez sérti az egységes belső piac alapelveit, különösen az áruk és szolgáltatások szabad mozgását, valamint az állampolgárok és vállalkozások közötti egyenlő bánásmód követelményét.

A Bizottság egy másik eljárásban a migránscsempészet elleni fellépést tartja elégtelennek. Értékelésük szerint a magyar szabályozás nem biztosít kellően hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat az embercsempészés ellen. Kifogásolják azt a gyakorlatot is, amely lehetővé teszi, hogy a külföldi elkövetők a büntetésük egy részének letöltése után elhagyják az országot, valamint a 2025-ös jogszabályi módosításokat, amelyek bizonyos esetekben az eljárások feltételes felfüggesztését is lehetővé teszik.

„A vonatkozó rendelkezések a rendszerszintű büntetlenség kockázatát hordozzák magukban, és hatástalanná teszik az uniós jogszabályokban előírt, bűncselekménnyé nyilvánításra vonatkozó rendelkezéseket” – fogalmazott az Európai Bizottság, kiemelve, hogy ez a közös uniós biztonsági térség működését is veszélyeztetheti.

A legsúlyosabb lépések közé tartozik, hogy a Bizottság a magyar kiskereskedelmi különadó ügyét az Európai Unió Bírósága elé viszi. Brüsszel szerint az adórendszer felépítése hátrányosan érinti a külföldi tulajdonú vállalatokat, mivel rájuk magasabb, progresszív adókulcsok vonatkoznak, míg a hazai láncok kedvezőbb feltételeket élvezhetnek. Ez a Bizottság szerint nemcsak a letelepedés szabadságát sérti, hanem torzítja a versenyt is az egységes piacon.

Szintén bírósági szakaszba jutott az európai elfogatóparancs végrehajtásával kapcsolatos ügy. A Bizottság kifogásolja, hogy a magyar jog bizonyos esetekben automatikusan kizárja az együttműködést, ha az adott cselekmény Magyarországon nem minősül bűncselekménynek. Az uniós álláspont szerint ez ellentétes az igazságügyi együttműködés elvével, és gyengíti a tagállamok közötti bűnüldözési hatékonyságot.

Az eljárások egy másik csoportja már az indokolással ellátott vélemény szakaszában van. Magyarország többek között azért kapott ilyen felszólítást, mert nem ültette át határidőre a vállalati vezetőtestületek nemi egyensúlyáról szóló uniós irányelvet, amely a női részvétel növelését célozza a nagyvállalati igazgatóságokban. Emellett a Bizottság szerint a magyar hatóságok nem tettek meg minden szükséges lépést az EU-n belüli beruházó–állam választottbírósági eljárások tilalmának érvényesítésére sem.

Az uniós kötelezettségszegési eljárások menete több lépcsőből áll: a Bizottság először felszólító levelet küld, majd indokolással ellátott véleményt fogalmaz meg, végső esetben pedig az ügyet a bíróság elé viszi. Amennyiben a tagállam nem tesz eleget a kötelezettségeinek, a Bíróság elmarasztalhatja, és pénzügyi szankciókat is kiszabhat.

Ezek a szankciók akár uniós források visszatartásához vagy csökkentéséhez is vezethetnek, különösen akkor, ha a tagállam nem hajtja végre a bírósági ítéleteket. A mostani ügycsomag így nemcsak jogi, hanem pénzügyi következményekkel is járhat Magyarország számára, amennyiben a vitás szabályozások nem kerülnek módosításra.