Meglepően alacsony lett a májusi infláció

Májusban jócskán alullőtte az infláció a várakozásokat: a KSH szerint a fogyasztói árak mindössze 1,8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, az áprilisi 2,1 százalék után, miközben havi alapon egyáltalán nem változott az összesített árszint. Az éves maginfláció 2 százalékon állt, a nyugdíjas kosárra számolt mutató pedig még ennél is alacsonyabb, 1,5 százalék volt.

A KSH adatai alapján májusra gyakorlatilag eltűnt az inflációs nyomás a hivatalos mutatókban: éves alapon 1,8 százalékos, havi alapon 0,0 százalékos a fogyasztóiár-emelkedés, ami az elemzői konszenzusnál is érezhetően alacsonyabb. A jegybanki cél alatti infláció immár nem pillanatnyi kilengésnek tűnik, a hónapról hónapra mért árindexek azt mutatják, hogy a korábbi, tartós drágulási hullám kifulladt, miközben a piac inkább enyhe gyorsulásra készült az áprilisi 2,1 százalék után.

Élelmiszerárak: ahol esni kellett volna, ott estek is

Az egyik legnagyobb meglepetés az élelmiszerárak viselkedése: éves összevetésben az élelmiszerek átlagosan csak 0,5 százalékkal drágultak, vendéglátás nélkül számolva viszont már 2,1 százalékos árcsökkenést mért a KSH. Miközben néhány tétel még mindig emelkedik – az egyéb sütőipari lisztesáru 9,2, a büféáruk 7, a munkahelyi előfizetéses menü 6,2, a cukorkés méz 5,8, az éttermi étkezés 5,7, a friss hazai és déligyümölcs 4,5 százalékkal lett drágább – több alapélelmiszer esetében kifejezett áresést látni.

A húskonzerv ára egy év alatt 29,5 százalékkal csökkent, a vaj és vajkrém 11,1, a sertéshús 10,1, a sajt 9,4, a száraztészta 7,2, a tej 6,3, a burgonya pedig 2,6 százalékkal lett olcsóbb. Havi alapon az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékkal esett, vendéglátás nélkül 0,6 százalékos volt a mérséklődés, ami élesen szembemegy azzal az elemzői várakozással, hogy az első termések érkezésével szezonális drágulás jön majd.

Szolgáltatások, alkohol, dohánytermékek – itt lakik az infláció

A szolgáltatások ára éves szinten 4,3 százalékkal emelkedett, vagyis a tényleges inflációs mag továbbra is ebben a szegmensben koncentrálódik. A színházjegyek 17,6, a külföldi üdülés 15,6, a teherszállítás 10,5, a sport- és múzeumi belépők, valamint a járműjavítás és karbantartás 8-8 százalékkal kerülnek többe, a testápolási szolgáltatások 7,8, a belföldi üdülés 5,2 százalékkal drágultak egy év alatt. Havi alapon a szolgáltatások ára 0,2 százalékkal ment feljebb, vagyis itt még mindig zajlik egy lassú, de kitartó átárazás. 

A szeszes italok és dohányáruk összességében 3,3 százalékkal drágultak, ezen belül a dohánytermékek ára 4,1 százalékkal emelkedett éves szinten. A háztartási energia ára viszont 2 százalékkal csökkent, ezen belül a vezetékes gáz 7,1 százalékkal lett olcsóbb, miközben az elektromos áram 2,5 százalékkal drágult. Havi összevetésben a háztartási energia ára 0,8 százalékkal esett, ezen belül a gáz 2,1 százalékkal lett olcsóbb.

A tartós fogyasztási cikkek ára 2,4 százalékkal nőtt egy év alatt: a KSH külön kiemeli, hogy az ékszerek 28,1, a motorkerékpárok 6,9, a szobabútorok 3,8, a használt személyautók 3,7 százalékkal kerülnek többe, mint tavaly ilyenkor. A gyógyszerek és gyógyáruk ára 2,5 százalékkal emelkedett, a tankolás 2 százalékkal lett drágább éves szinten, miközben májusban havi szinten az üzemanyagárakat az árszabályozás gyakorlatilag befagyasztotta.

Az összkép havi alapon stagnáló infláció, de a kosár összetevői alatt komoly újrarendeződés zajlik: az élelmiszerek olcsóbbodása, a szolgáltatások lassú drágulása, az energiaárak csökkenése és a tartós cikkek visszafogott, de kitartó áremelkedése egyszerre vannak jelen. A ruházkodási cikkek egy hónap alatt 0,8 százalékkal drágultak, a szeszes italok és dohányáruk ára 0,2 százalékkal emelkedett, míg a háztartási energia és az élelmiszer (vendéglátás nélkül) lefelé húzta az indexet.

Mi ebben a „meglepetés”?

A Portfolio értékelése szerint a friss adatok azt üzenik, hogy az elemzők által várt inflációs nyomás még mindig nem jelent meg a magyar gazdaságban, sőt, a májusi infláció érdemben a várakozások alatt maradt. A legnagyobb meglepetést a portál szerint az élelmiszerárak csökkenése okozta, mivel a szakértők a szezonális élelmiszer-drágulás erősödésére számítottak az első termések megjelenésével, nem pedig arra, hogy a KSH kosarában ez a kategória lefelé húzza az inflációt.

A hivatalos statisztika alapján most úgy tűnik, hogy a klasszikus, széles körű áremelkedés helyett inkább egy ilyen patchwork-gazdaság képe rajzolódik ki: ahol a szolgáltatások és néhány „luxusabb” termék ára tovább kúszik felfelé, ott még van infláció, ahol viszont a háztartások napi költéseinek nagy része képződik – alapélelmiszereknél, energiahordozóknál –, ott inkább a lejjebb csúszó árak, vagy legalábbis a befagyott szintek dominálnak.

Fotó: Pixabay