Ide vezetett Orbánék oroszbarátsága: a magyar cégeket nem látják szívesen az európai befektetéseknél
A román energiaügyi miniszter bejelentette, hogy az orosz befolyásszerzés veszélye miatt felül fogják vizsgálni az MVM ajánlatát az Eon Energie Romania megvásárlására, amely azt a célt szolgálná, hogy a magyar energiacég belépjen a román gázpiacra. Ebben a kockázat-értékelésben a román titkosszolgálatok is részt vesznek majd. Holoda Attila energetikai szakértő szerint a románok várható lépése szuverenista megközelítésből indokoltnak mondható, gazdaságilag viszont nem igazán racionális.
A román energiaügyi miniszter bejelentette, hogy az orosz befolyásszerzés veszélye miatt felül fogják vizsgálni az MVM ajánlatát az Eon Energie Romania megvásárlására, amely azt a célt szolgálná, hogy a magyar energiacég belépjen a román gázpiacra. Ebben a kockázat-értékelésben a román titkosszolgálatok is részt vesznek majd. Holoda Attila energetikai szakértő szerint a románok várható lépése szuverenista megközelítésből indokoltnak mondható, gazdaságilag viszont nem igazán racionális.
Az MVM a német Eon román gázpiaci tulajdonrészének kivásárlására tett tavaly év végén egy kifejezetten gálánsnak mondható: sajtóértesülések szerint 200 millió euró körüli összeget kínáltak az Eon Energie Romania 68 százalékos részesedéséért, ami jóval több volt a versenytársak által kínált vételi összegnél. A szerződés nyélbe ütésével a román gázpiacon az ügyfelek 40, a villamosenergia-ellátásban pedig a 15 százalékát kaparinthatná meg a magyar cég. A beruházásról decemberben még Orbán Viktor is tárgyalt román kollégájával, Marcel Ciolacuval. A találkozót követően magyar kormányfő azt javasolta, hogy állítsanak fel egy közös munkacsoportot, ami majd „mindenkit megnyugtat, és mindent átláthatóvá tesz”.
A románok aggodalma szerint az MVM orosz gázzal látná el az ügyfeleit, amivel jelentősen erősödne Moszkva befolyása az országban. A külföldi beavatkozásra hivatkozva menet közben leállított román elnökválasztás után ez a kérdés most még erősebben merül fel a román közéletben. Egy nappal az MVM hivatalos ajánlattétele után, december 18-án a román kabinet ki is adott egy sürgősségi rendeletet, amivel meg tudják akadályozni a stratégiai fontosságú hazai vállalatok ellenséges átvételét.
Az MVM-Eon biznisz lezárásához szükséges a hatósági átvilágítás és a jóváhagyás. Sebastian Burduja energiaügyi miniszter szavai alapján ebbe a történetbe most erősen bele kíván állni a román kormányzat: „Nem engedjük be az orosz gázt az országba!”
– nyilatkozta a tárcavezető a Financial Times-nak, aki utalt arra is, hogy egy hasonló átvilágítás után tavaly a spanyol kormány nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva vétózta meg a Talgo vonatgyártó magyar megvásárlását.
A spanyoloknál az ajánlattevő Dunakeszi Járműjavító orosz kapcsolatai merültek fel alapvető problémaként. Ha ebből indulunk ki, akkor MVM sincs jobb helyzetben, hiszen az orosz gáz első számú magyar vásárlója, és ez a cég felügyeli a Roszatom által lassan épülő Paks 2 projektet is.
Holoda Attila: a magyarországi cégeket egyre kevésbé látják szívesen az európai befektetéseknél
Holoda Attila energetikai szakértő a kontroll.hu-nak nyilatkozva elmondta, hogy a románok aggodalma abban az esetben is megalapozott lehet, ha nem feltétlenül orosz gáz jutna el a román ellátórendszerbe:
„Az napnál világosabban látszik, hogy a magyarországi cégeket egyre kevésbé látják szívesen az európai befektetéseknél. Most is egy ilyen esettel állunk szemben.”
A szakértő szerint azt viszont nem lehet állítani, hogy az MVM nem volna képes üzemeltetni a magyar határon túl egy ilyen elosztórendszert, hiszen Csehországban jelenleg is van egy elosztócége, amellyel üzembiztosan ellátja az ottani fogyasztókat.
Az MVM oldaláról teljesen érthető egy ilyen jellegű terjeszkedés, hiszen egy cég ezáltal tudja biztosítani a folyamatos kereskedelmet. Holoda Attila szerint viszont könnyen elképzelhető az is, hogy a románok politikai okokból torpedózzák meg azt az üzletet, amelyet aztán az MVM megtámadhat majd bírósági úton.
„Az biztos, hogy a romániai fogyasztók ellátási biztonsága nem csökkenne az MVM ottani tevékenysége miatt. A románok különben nem először játsszák ezt el, hasonlóan reagáltak akkor is, amikor a Mol szemet vetett a Romgazra, amely ráadásul erdélyi központtal működik, nem messze Marosvásárhelytől”
– mondta a volt energetikai helyettes államtitkár, aki szerint a kelet-európai országoknak azért is érdemes együttműködésre törekedniük egymással, mert az üzleti viselkedésmódjuk és a gondolkodásuk hasonlóak. Ez egy nyugati céggel összevetve közel sem mutat akkora átfedést.
Schengenért nem fognak hálálkodni a románok
„Magyarország hangosan kiállt a schengeni határok eltörléséért, amiért cserében várhatna egyfajta hálát Romániától, de az nem biztos, hogy felül fogja írni a politikai megfontolásokat. A hála viszont nem üzleti és nem politikai kategória”
– tette hozzá Holoda Attila, akinek a megítélése szerint kifejezetten jót tenne az MVM-nek, ha nem csak a magyarországi védett környezetben fejtené ki tevékenységét.
Ha megszületik a román elutasítás, akkor jó eséllyel az Európai Bíróságon köthet ki ez az ügy. Ha viszont a románok képesek lesznek azt kellő érveléssel alátámasztani, hogy az oroszok elleni nemzetbiztonsági érdekeik és nem a magyargyűlöletük miatt döntöttek így, abba minden bizonnyal Brüsszel sem fog belekötni.
Orbánék botrányos külpolitikája most üthet vissza
Ha kútba dől a romániai beruházás, akkor az MVM-nek új célpontot kell keresnie. Szijjártó Péter külügyminiszter messze földön híres diplomáciai érzékét itt pedig azért lesz nehéz kamatoztatni, mert az Orbán-kormány elképesztően rossz viszonyt ápol a szomszédos országokkal, ami alól csak az illiberális Robert Fico Szlovákiája és a Moszkva-barát Alekszandar Vucsics Szerbiája a kivétel.
„Egy olyan diplomáciai háttér, amely kiegyensúlyozott, partneri kapcsolatokra törekedne a szomszédos országokkal ahelyett, hogy folyamatosan a konfliktusokat keresne, segítene a mostani helyzeten is. Ilyet azonban jelenleg nem látni. A kaotikus romániai elnökválasztás sem a megoldást segítheti elő az MVM számára, hiszen a románok is harsány szuverenitásvédelmi kérdést kreálhatnak ebből az ügyből”
– foglalta össze a helyzetet Holoda Attila.
Az Orbán-kormány tagjai amiatt is vakarhatják a fejüket, hogy ezt a patthelyzetet Szijjártó Péter legjobb barátja, Szergej Lavrov sem tudja feloldani, hiszen az orosz külügyminiszter nem sok befolyással bír Romániában.
A térség bonyolult politikai helyzetét az is visszatükrözi, hogy Lavrov valószínűleg még Szerbiában sem tudná azt előmozdítani, hogy a Mol megvegye a szankció alatt álló Gazprom Neft eladásra szánt NIS-es részsesedését, aminek az a prózai oka, hogy Belgrád egyre jobban keresi Washington és Brüsszel kegyeit. Donald Trump új kormányának első lépései között lesz, hogy elősegítsék az amerikai energiahordozók exportját. Arra pedig mérget vehetünk, hogy a kelet-európai energetika-politikai iszapbirkózások nem lesznek a Fehér Ház fókuszában.
Fotó: Pixabay
