FAZ: Hiába a mesés ajánlat, árnyékra vetődött az MVM Romániában

A német E.ON el akarja adni romániai és csehországi gázüzletágait, de ebbe a tranzakcióba az ottani politika is bele akar avatkozni. Mi állhat ennek hátterében, és hol hibáztak nagyot Orbánék?

Politikai okból tagadta meg a román kormány az E.ON energiakonszernnek, hogy romániai üzemeit eladja a magyar MVM-nek. Bukarest szerint ennek oka az Orbán-kormány és az MVM állami vállalat Oroszországhoz fűződő közelsége. Emiatt a cég átalakítási tervei a vártnál lassabban haladnak - számolt be róla a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A tavaly decemberben bejelentett eladási szándék már akkor is ellenállásba ütközött Bukarestben, és az azóta megalakult új kormány sem támogatja azt. A román külföldi közvetlen befektetések vizsgálatával foglalkozó bizottság nem javasolta a kormánynak az engedélyezést. Az E.ON „tudomásul vette” a bizottság javaslatát, hogy állítsák le a tranzakciót - közölte az esseni vállalat szóvivője.

Bőkezűen fizetett volna az MVM

A végső döntés így a román Nemzeti Védelmi Főtanács kezében van. Az E.ON közleménye szerint megvárják a tanács szavazatát, és „a döntés indokait, amint azok rendelkezésre állnak, részletesen megvizsgálják”. A testületnek erre 90 napja van. Eladó egyrészt az E.ON Energie Romania, az ország egyik legnagyobb gáz- és áramszolgáltatója, amelynek mintegy 3,4 millió ügyfele van. A konszern 68 százalékos részesedéssel rendelkezik a vállalatban. Másrészt eladásra kerül az E.ON Asist Complet, egy energetikai szolgáltató és karbantartó vállalat, amelyben a konszern 98 százalékos részesedéssel rendelkezik.

Az MVM 200 millió eurót ajánlott érte, ami kiszorította a román ajánlattevőket, de Bukarestben egyértelműen túlzónak tartják. Sebastian Ioan Burduja energiaügyi miniszter a Financial Times-ban a legfeljebb 50 millió euróra becsülte az eladandó részesedések értékét.

Az Orbánnal való konfliktus

Azonnal terjedni kezdtek a hírek, hogy az MVM-re nem lehet rábízni 3,4 millió román villamosenergia- és gázfogyasztó ellátását. Burduja nyilvánosan utalt a vállalat orosz gáz- és atomenergia-szolgáltatókkal való szoros kapcsolatára. 

Emellett az MVM fenntartja magának a jogot, hogy „az általa átvett részesedéseket harmadik feleknek, akár az Európai Unión kívül is, eladja” – vetette fel a miniszter januárban. Utódja a tárca továbbra is ezt a vonalat követi.

Magyarországgal és Szlovákiával ellentétben az új román kormány is támogatja Ukrajna Oroszország elleni védekező harcát, valamint az EU ezzel kapcsolatos összes határozatát és szankcióját. Ezenkívül a magyar-román kapcsolatok nem mentesek a feszültségektől, többek között azért is, mert Orbán Viktor a magyar kisebbségek érdekeit előtérbe helyezve folyamatosan beavatkozik Románia belpolitikájába - írja a vezető német lap.

Az EU-tag Magyarország Brüsszelhez való elhatárolódásának és Oroszországhoz való közelségének politikája már tavaly is felmerült, amikor a spanyol kormány elutasította a spanyol gyorsvonatgyártó Talgo magyar Ganz Mavag konzorcium általi felvásárlását.

Új stratégia: Csehországban is eladna a német konszern

Az MVM lemarad egy másik E.ON üzletről is. A tulajdonukban lévő csehországi gázvezeték-hálózat eladásáról a prágai jelentések szerint a német konszern kizárólag a többségében állami tulajdonban lévő cseh energiakonszernnel, a ČEZ-zel tárgyal. 

A ČEZ által végrehajtott, 4000 kilométer hosszú dél-csehországi gázvezeték-hálózat megvásárlásával az egykor nagyrészt magántulajdonban lévő külföldi energiarendszert gyakorlatilag újra államosítanák.

Az EON általános stratégiai megfontolásokból szeretne jobban összpontosítani az alaptevékenységére. „Folyamatosan felülvizsgáljuk portfóliónkat, hogy határozottan haladhassunk előre a fenntarthatóságra, a digitalizációra és a növekedésre összpontosító stratégiánkkal” – nyilatkozta Marc Spieker, az E.ON igazgatótanácsának tagja, amikor nyilvánosságra hozták a romániai értékesítési szándékot.