Gyorsan jött a második pofon Amerikától: Orbán nem lesz ott Trump beiktatásán

Rogán Antal propagandaminiszter szankciós listára helyezése az Egyesült Államok részéről erős kezdete volt a 2025. évnek, de a folytatás sem lett gyengébb. Kebelbarátság ide vagy oda, Orbán Viktor nem kapott meghívót Donald Trump elnöki beiktatására, ami Balázs Péter korábbi külügyminiszter szerint hatalmas blamázs a miniszterelnök számára. Jeszenszky Géza szerint pedig minél hamarabb tiszta vizet kell önteni az amerikai-magyar kapcsolatok poharába.

Mindez azért is meglepő, mert a magyar kormányfő az elnökválasztási kampányban nyíltan beállt Trump mögé, és a szavazás után Orbán még azzal is eldicsekedett, hogy a szövetségesei közül őt hívta fel az elsők között a Fehér Házba visszatérő republikánus vezető. A régi-új amerikai elnök korábban többször is fogadta a floridai birtokán, ahova egyszer még a legkisebb lányát, Orbán Flórát is elvitte vendégségbe a magyar kormányfő.

Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár a Facebook-oldalán közölte, hogy 

„az amerikai elnök január 20-ai beiktatására – bármely más külföldi vezetőhöz hasonlóan – a magyar kormány egyetlen képviselője sem kapott hivatalos meghívást. Az amerikai elnök beiktatása hagyományosan a hatalom békés átadását ünneplő esemény, nem pedig külföldi méltóságok összejövetele. Aki részt vesz rajta, az személyes meghívásra vagy az elnöki stáb meghívására teszi, nem pedig hivatalos minőségében, mivel ez nem hivatalos megbeszélések vagy találkozók alkalma, hanem teljesen más célt szolgál.” 

A miniszterelnök sajtófőnöke azt is közölte már, hogy ezen a napon Orbán Viktor a magyar EU-elnökség eredményeit értékelő konferencián tart előadást Budapesten.

Az orosz és a kínai kérdés lesz döntő

Jeszenszky Géza lapunknak elmondta, hogy a mindenkori amerikai elnök beiktatása egy belpolitikai esemény, egy ilyen ceremónia során semelyik külföldi ország vezetője érdemben nem tud beszélni az új elnökkel. „Lehet, hogy Orbán Viktor is számított a meghívásra, de annak különösebb haszna még az ő számára sem lett volna. A lényeg azon van, hogy érdemi amerikai-magyar tárgyalásra sor kerüljön a következő hónapokban, hiszen bőven volna miről beszélniük a feleknek. Itt a kulcskérdés az lesz, hogy tisztázzák Magyarország viszonyát Kínához és Oroszországhoz.

Hamarosan el fog dőlni, hogy lesz-e amerikai-magyar barátság vagy csak a keleti despoták maradnak Orbánnak” − mondta Jeszenszky Géza. 

Az Antall-kormány külügyminisztere szerint késő már visszahangolni a természetes szövetségeseink irányába a magyar külpolitikát, mert Orbán Viktor sokak szemében már a trójai faló. „Utolsó lehetőséget a változásra az ukrajnai háború kínált fel a magyar külpolitika számára, de ezzel nem sikerült élni. Megrázó számomra, hogy egy agresszív diktátorral való barátkozás ilyen elfogadott lehet a magyar társadalom számára, és nem mennek ki ez ellen tüntetni akkora tömegek, mint például Pozsonyban. Fico ebbe az oroszbarátságába még bele is bukhat.”

Pártállami időkre emlékeztető Országgyűlés

Jeszenszky Géza hangsúlyozta, hogy a magyar jövő a Nyugatban van ezer éve. Nagy kérdés, hogy Orbán 2009-ben miért fordult ekkorát a Kremlhez való viszonyában. „Az őt vakon követő mintegy másfél milliós szavazótábor ezt is elfogadta, hiszen ha nem is látszik még az igaza ebben a kérdésben, abban mindenképpen bíznak, hogy majd igaza lesz. A magyar társadalom külpolitikai tájékozatlansága ehhez tökéletes táptalajt ad, hiszen az átlagember csupán befelé tekint, és ott a magyar glóbuszt látja.” 

A tisztánlátáshoz persze elengedhetetlen volna a hazai sajtó egészséges, független működése. Nagy különbség az is, hogy amíg szlovák parlamentben kőkemény viták zajlanak, addig a hazai Országházban üres padsorok között hangzanak el semmitmondó felszólalások. 

Óriási kontraszt az Antall- vagy a Horn-kormányzat valódi parlamenti vitáihoz képest. Jeszenszky Géza szerint ez a pártállam parlamentjére emlékeztet, csak sokkal drágább a fenntartása. A parlamenti ellenzék pedig a díszlet szerepét tölti be, hiszen a kritikájuk a falak között marad. 

A konnektivitás csak egy takarószó

Jeszenszky Géza úgy látja, a „konnektivitás” csak egy újfajta magyarázata annak, amit korábban hintapolitikának neveztek, de a történelem arra tanít minket, hogy ez sosem működött jól. Elég csak a török megszállás idejét vagy a második világháborús próbálkozásokat felhozni elrettentő példának. Ezzel az új kifejezéssel akarják megmagyarázni azt, miért is került annyira Moszkva és Peking bűvkörébe a magyar külpolitika. 

„Az a fokú bizalmatlanság, amit a magyar kormány maga iránt ébresztett, semmi jót nem szülhet. A keleti despotikus rezsimek pedig hasznos idiótaként tekintenek le ránk.”

Holott a lojális szövetségesi magatartás mindig is kifizetődő volt az Európai Unióban és a NATO-ban is, és ehhez még szervilissé sem kellene válni Jeszenszky Géza megítélése szerint. Az első Orbán-kormány washingtoni nagykövete is hasonlóan vélekedik a Nemzeti Együttműködés Rendszeréről, mint Tölgyessy Péter a Partizánnak adott interjúban: a rezsim lejtmenetben van, de a földet érés időpontja még kérdéses, mert egyértelmű, hogy vannak még tartalékai. Persze a magyar választási rendszer is segít a hatalomban maradáshoz, nem véletlenül szabták ezt magukra Orbánék.

Balázs Péter: óriási blamázs ez Orbánnak

A Bajnai-kormány korábbi külügyminisztere, Balázs Péter a kontroll.hu-nak adott interjúban elmondta, hogy Orbán Viktor kihagyása a ceremóniából nem illik bele a képbe, hiszen a miniszterelnök nagyon sokat tett azért, hogy Trumppal jóban legyen, még kockázatokat is vállalt, az ő megválasztására tette fel minden tétjét. A hozzá hasonlatos trumpista elvbarátok viszont ott lesznek, például az argentin miniszterelnök vagy Nigel Farage brit politikus. „Ebbe a képbe tökéletesen beleillene Orbán Viktor, ezért is nagyon meglepő az, hogy ő nem lesz ott.”

Balázs Péter szerint a magyar kormányfő korábban feljátszotta magát a legmagasabb szintre azáltal, hogy a legnagyobb hatalmak vezetőivel kommunikált, és tartott közös sajtótájékoztatókat. Többször járt Trumpnál, Putyinnál és a kínai elnökkel sem egyszer találkozott. Ez adhatott egy olyan érzetet Orbán számára, hogy őt már ezen a szinten jegyzik. Ehhez képest egy óriási kudarc a mostani a távolmaradás, hiszen korábban Moszkvában és Pekingben is fogadták.

„Ehhez képest az itthoni magyarázkodás nevetséges és gyönge, miszerint egy budapesti konferencia megtartása miatt marad távol Orbán a beiktatási ceremóniától. Ilyen konferenciát ugyanis akkor tart a magyar miniszterelnök a fővárosunkban, amikor csak akar. Ha hívták volna, hanyatt-homlok rohant volna az Egyesült Államokba.”

Balázs Péter szerint a konnektivitás fogalmának a bevezetése a külpolitikában már eleve rosszul cseng, mert abból indul ki, hogy Magyarország mindenkivel jóban van a világban, ilyen viszont a diplomáciában nem létezik. „Valahova állni és tartozni kell bizonyos értékek mentén. Az nem működik, hogy középen állva mindenkivel jóban vagyunk. Ez illúzió és egy gyermeteg elképzelés. Van egy szövetségi rendszer, amelynek hazánk a tagja, ebből értelemszerűen fakadna, hogy kikkel lenne célszerű jóban lennünk.”

Orbán szurkolói mentalitással viszonyul más országokhoz

Az egykori külügyminiszter szerint komoly gondot okoz a magyar külpolitikában az is, hogy Orbán a párthovatartozás szerint tesz különbséget egyes országok között is. „Amíg a PiS kormányzott Lengyelországban, Varsó a legjobb barátaink közé tartozott, de amióta a Polgári Platform vette kezébe a kormányrudat, elképesztő mértékben romlottak a magyar-lengyel kapcsolatok és nem Donald Tusk hibájából. Ez azért is nagy hiba, mert államok államokkal ápolnak kapcsolatot, és másodlagosnak kellene lennie ezen belül, hogy éppen melyik párt van hatalmon az egyes országokon belül.”

Balázs Péter szerint ahhoz is jó sok naivitás kell, hogy elhiggyük azt, Trump majd merő barátságból egy laza kézmozdulattal vissza fogja vonni Rogán Antal szankciós listára helyezését. Komoly indoklás kell majd ahhoz, hogy Orbán kulcsminiszterének a neve innen lekerüljön. A kérdés pedig a következő volna egy ilyen esetben: 

„Mi változott meg azok közül a körülmények közül, amelyek indokolttá tették, hogy a propagandaminiszter felkerüljön erre a listára? Mitől javult meg hirtelen Rogán Antal? Amerikában nem egyetlen vezető egyetlen mozdulatára változnak a dolgok” 

− mondta lapunknak Balázs Péter, hozzátéve azt, hogy Rogán nem a frontvonalában volt a magyar –amerikai kapcsolatoknak. Orbán arra pedig különösen figyel, hogy külső impulzusokra ne változtasson a káderpolitikáján, hiszen ő a „nemzeti szuverenitás” non plus ultrája.

Rogán hallgat, mint a sír - Orbán pedig félhet Putyintól

Egy polgári demokráciában természetes elvárás volna, hogy aki ekkora slamasztikába keveredik, az szólaljon meg személyesen, ez azonban tíz nappal a szankcionálás után sem sikerült Rogán Antalnak. Balázs Péter szerint ennek az is az oka lehet, hogy a főnöke Indiában nyaralva nem küldött neki még konkrét utasítást. A volt külügyminiszter szerint a NER gyengülésének egyik legkiáltóbb jele, hogy nincsenek már új politikai üzenetek. Három egybites jelszó megy, amit már minden bizonnyal a saját táboruk is unhat: „No gender! No migration! No war!” Ezek közül Magyarországra nézve egyik sem jelent közvetlen veszélyt, miközben az ország valódi problémáira nem reagál a kormány, „még egy rezsicsökkentés sem jutott az eszükbe”.

„A Fidesz káderállománya is látványosan romlik, ami főleg akkor feltűnő, ha hosszabb korszakot tekintünk át. Mindezeknek a válságjeleknek lett a következménye a mostani erős kihívó feltűnése Magyar Péter személyében, akinek folyamatosan nő a népszerűsége”

− fűzte hozzá Balázs Péter, aki úgy látja, hogy a külpolitikai irányváltás egy olyan alagutat jelent Magyarország számára, amelyben nehéz már visszafordulni. Szerinte a legfontosabb kérdés, amire a mai napig nem tudjuk a választ, hogy mi történt 2009-ben Orbán és Putyin között. Miért szolgálja ennyire következetesen a magyar miniszterelnök az orosz célokat? E mögött két indok lehet: valamilyen jutalom fejében cselekszik-e így Orbán, vagy a Kreml ura zsarolja őt. „Az tény, hogy nagyon be van kötve Putyinhoz, mintha félne, amikor vele találkozik. Ezt láthattuk Pekingben is. Ebből kiindulva nemcsak Orbánon múlik, hogy milyen a kapcsolata az ország valódi szövetségeseivel” − mondta a kontroll.hu-nak a volt külügyminiszter.

Fotó: Facebook / Orbán Viktor