Németország vasárnap választ, magabiztos jobbközép győzelem várható

Németország február 23-án általános választásokra készül: a Bundestag, a parlament alsóháza tagjainak megválasztására, miután a szociáldemokraták, liberálisok és zöldek „közlekedési lámpás” koalíciója összeomlott. Az ország választási rendszere erősen arányos, így a közvélemény-kutatások jól jelzik, milyen kormányalakítás lehetséges a választások után. Az utolsó felmérések is a CDU/CSU győzelmét valószínűsítik. Az azonban továbbra sem világos, hogy az FDP és a BSW bejut-e a Bundestagba.

Nagyon valószínűtlen, hogy bármelyik pártnak is lesz többsége a Bundestagban, így a pártok és a német választók már most azon gondolkodnak, milyen koalíciók jöhetnek szóba. A két nagy balközép és jobbközép párt már korábban is szerepelt a Bundestagban koalícióban, és a Zöldek vagy az FDP részvételével létrejött koalíciók sem szokatlanok. 

Fontos szempont, hogy egy párt Bundestagban elfoglalt helyeinek aránya általában valamivel nagyobb, mint a szavazataránya, mivel azok a pártok, amelyek nem érik el az 5 százalékos országos szavazatarányt - néhány kivételtől eltekintve - nem jutnak mandátumhoz, így a helyek arányosan oszlanak meg a mandátumokat megszerző pártok között. Ezek a durva előrejelzések tehát csak iránymutatást adnak arról, hogy mi lehet megvalósítható – írja a The Guardian.

A vasárnapi parlamenti választások előtt készült legfrissebb felmérések továbbra is a CDU/CSU egyértelmű győzelmére utalnak. 

Az Allensbach közvélemény-kutató intézet által az Frankfurter Allgemeine Zeitung megbízásából készített új felmérés szerint a CDU és a CSU együtt 32 százalékon áll. Az intézet a második helyre az AfD-t teszi 20 százalékkal. Őket követi az SPD 14,5, a Zöldek 12, a Baloldal 7,5, az FDP és a BSW pedig 4,5 százalékkal. Az előző Allensbach-felméréshez képest a CDU/CSU és az AfD nem változott. Az SPD és az FDP enyhe, 0,5 százalékpontos veszteséget szenvedett el, míg a Zöldek egy pontot veszítettek. A Baloldali Párt 1,5 százalékpontot nyert.

A baloldal felemelkedése

A Forsa közvélemény-kutató intézet a CDU/CSU-t pénteken mindössze 29 százalékra tette, míg a Forschungsgruppe Wahlen közvélemény-kutató csoport csütörtökön 28 százalékra. Az összes felmérés alapján továbbra sem világos, hogy az FDP és a BSW átlépi-e a Bundestagba jutáshoz szükséges öt százalékos küszöböt. A Baloldali Párt viszont reménykedhet abban, hogy a jövőben frakcióként képviselteti magát a Bundestagban. A Forsa és a Forschungsgruppe Wahlen most még nyolc százalékon látja a pártot.

Mivel az is bizonytalan, hogy hány párt lépi át az öt százalékos küszöböt, a legfrissebb felmérések szerint nem kizárt, hogy sem a fekete-piros, sem a fekete-zöld többség nem lesz elég a választás után. 

Ezért minden párt a végsőkig küzd a szavazatokért. A CDU kancellárjelöltje, Friedrich Merz elvileg el tudja képzelni, hogy a választások után tárgyalásokat folytasson az SPD-vel és a Zöldekkel. A CSU azonban semmiképpen sem akar együtt kormányozni a Zöldekkel, ez még okozhat fejtőrést a koalíciós tárgyalások során.

Pártválaszték

Az SPD a hagyományos balközép erő és Németország legrégebbi politikai pártja. Többéves hanyatlás után 2021-ben némileg talpra állt, lehetővé téve azt, hogy Olaf Scholz legyen a kancellár a szociáldemokraták, liberálisok és zöldek koalíciójának élén.

A jobbközép CDU és bajorországi testvérpártja, a CSU - nem alaptalanul - Németország természetes kormánypártjának tartja magát, mivel a háború utáni koalíciók közül a legtöbbet ők vezettek. Angela Merkel visszavonulása után nehezen tértek magukhoz, de az elmúlt években újra felerősödtek a közvélemény-kutatásokban. A párt elnöke Friedrich Merz korábban vállalati jogászként dolgozott.

A németországi Zöldek nagyobb politikai erőt képviselnek, mint más országok hasonló pártjai. Ebben a parlamentben Scholz koalíciójának is részei voltak, Robert Habeck gazdasági miniszterként, egy másik prominens zöld, Annalena Baerbock pedig külügyminiszterként tevékenykedett.

Az Alternative für Deutschland (Alternatíva Németországért) egy radikális jobboldali párt, amely ellenzi a bevándorlást és az európai integrációt. A pártot 2013-ban alapították, és azóta folyamatosan jobbra tolódik. Először 2017-ben jutottak be a parlamentbe. A nemzetközi elszigeteltségük feloldását nem csak Elon Musk, hanem Orbán Viktor is igyekszik elősegíteni, ezt a célt szolgálta, hogy meghívta Budapestre a párt leszbikus társelnökét, Alice Weidelt, ahol nem győztek bókolni egymásnak.

Sahra Wagenknecht egy volt Linke-politikus, aki kilépett, hogy megalapítsa saját pártját (BSW), amely egyelőre háttérbe szorította korábbi kollégáinak alakulatát, és szakadár frakciót alakított a parlamentben. A Szabad Demokrata Párt, vagy FDP egy kisméretű, liberális, üzletbarát párt, amely kulturálisan kevésbé konzervatív, mint a CDU, és gazdaságilag a laissez-faire elvét vallja. Vezetője, Christian Lindner Scholz alatt volt pénzügyminiszter, mindaddig amíg kirúgása a koalíció összeomlásához nem vezetett. A régi keletnémet kommunisták maradványaiból és az SPD növekvő centrizmusával elégedetlen szociáldemokratákból alakult Die Linke ma már egy baloldali populista párt, amelynek támogatottsága a keleti tartományokban összpontosul.

Fotó: Pixabay