Magyarország szavazati jogának a felfüggesztéséről tárgyaltak, de még mindig nem csattan az ostor Orbánon

Az uniós ügyekért felelős miniszterek keddi brüsszeli napirendjén már nyolcadszor szerepelt a magyarországi jogállamiság helyzete azóta, hogy az Európai Parlament 2018-ban az uniós alapszerződés 7. cikke alapján szankciós eljárást indított az Orbán-kormány ellen. Egyre nagyobb az elégedetlenség a magyar kormánnyal szemben, de a szavazati jog megvonásához nincs elég támogató.

A 7. cikkely rendelkezései felfüggeszthetik Orbán szavazati jogkörét az Európai Tanácsban, amit Brüsszelben „nukleáris opciónak” neveznek, és mind a 26 másik tagállam egyetértését igényli. A magyar kormányfő biztonsági kockázatot is jelent, mivel azzal fenyegetőzik, hogy megvétózza az Oroszországgal az Izraellel szembeni szankciókat, miközben Vlagyimir Putyin orosz elnök és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök kíméletlen háborút folytat – írja Andrew Rettman az EUobserver oldalán.

A sürgősség ellenére az uniós diplomaták nem számítanak tűzijátékra

„A Magyarországra nehezedő nyomás növekszik, de egyelőre nem számítanék hivatalos következő lépésre a 7. cikk szerinti eljárásban” - mondta egy uniós forrás a lapnak. „Természetesen vannak találgatások arról, hogy lehet-e erre Orbán Viktor tanácsi szavazatának felfüggesztésére törekedni, de eddig még nem történtek érdemi erőfeszítések” - mondta egy másik uniós diplomata, aki szerint a keddi tárgyalások semmi konkrétumot nem hoznak egyelőre.

Orbán Viktor kormányának „tavaszi nagytakarítása” magában foglalja az úgynevezett „átláthatósági” törvénytervezetet, a külföldről finanszírozott médiát és a nem kormányzati szervezeteket, valamint a Budapest Pride betiltását, amelyek a meghallgatáson felvetett kulcsfontosságú aggályok közé tartoznak. A találkozót megelőzően 20 tagállam közös nyilatkozatot tett közzé, amelyben elítélik a Budapest Pride betiltását, mivel az sérti az uniós jogot – írja az Euronews. 

„Rendkívül aggasztónak tartjuk ezeket a fejleményeket, amelyek ellentétesek az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében foglalt alapvető értékekkel, az emberi méltósággal, a szabadsággal, az egyenlőséggel és az emberi jogok tiszteletben tartásával” - áll a nyilatkozatban. Tizenhét ország követeli a Pride-felvonulás betiltásának visszavonását

„Felszólítjuk Magyarországot, hogy vizsgálja felül ezeket az intézkedéseket, hogy biztosítsa valamennyi állampolgára emberi jogainak és alapvető szabadságjogainak tiszteletben tartását és védelmét, és így tegyen eleget nemzetközi kötelezettségeinek” - áll a levélben. A nyilatkozatot Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Hollandia, Németország, Portugália, Spanyolország, Ciprus, Svédország, Szlovénia, Görögország, Málta, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Svédország és Görögország írta alá. Az aláírók arra is felszólították az Európai Bizottságot, hogy teljes mértékben használja ki jogállamisági eszköztárát, ha Magyarország nem vizsgálja felül a törvényt.

Bóka János magyarázkodik

Bóka János magyar EU-miniszter a találkozóra érkezve visszautasította a bírálatokat. 

„Magyarországon nincs olyan, hogy Pride-tilalom. A mai meghallgatáson el fogom magyarázni a kollégáimnak az alkotmányos és jogi kereteket. Remélem, hogy a megbeszélés után a tárgyalóasztalnál ülő kollégáim árnyaltabban fognak távozni a magyar jogszabályokról” 

- mondta a tárcavezető.

A 7. cikk szerinti eljárás 2018-ban kezdődött, amikor az Európai Parlament szankciókat foganatosított Magyarországgal szemben a jogállamiság állítólagos megsértése miatt, különösen az igazságszolgáltatás és a médiaszabadság területén. A Tanács ezt követően hét alkalommal tárgyalta a kérdést, de sosem szánta rá magát, hogy elindítsa a 7. cikk szerinti eljárás következő szakaszát, amelyben a tagállamokat felszólítanák, hogy szavazzanak a szankciókról.

A kritikusok attól is tartanak, hogy a „átláthatósági” című magyar törvénytervezet, amelyet május 13-án nyújtottak be a magyar parlamentben, széleskörű jogköröket biztosítana a magyar kormánynak a sajtó és a civil társadalom kritikus hangjai elleni fellépéshez. Az Európai Bizottság ezért felszólította a  magyar kormányt, hogy vonja vissza a törvényjavaslatot, mivel elfogadása esetén „a törvényjavaslat súlyosan sértené az uniós alapelveket és jogot” - közölte a Bizottság szóvivője.

Fogytán a türelem az orbáni jogtiprások miatt

Svédország uniós minisztere is aggodalmának adott hangot a jogállamiság és az átláthatóság visszalépésével, valamint a civil társadalom és az LMBTQ-jogok eltiprásával kapcsolatban.

„Hét év, hét meghallgatáson vagyunk túl, és ma világosan megmondom, hogy ez nem mehet így tovább, hacsak nem látunk ma egy teljesen új hozzáállást a magyar fél részéről, úgy gondolom, itt az ideje, hogy megfontoljuk a következő lépéseket, mert ezt a folyamatot kezd értelmetlen folytatni” 

- mondta Jessica Rosencrantz svéd EU-miniszter újságíróknak.

„A 7. cikk szerinti eljárás első szakasza már viszonylag hosszú ideje tart, így senki sem vádolhat minket azzal, hogy nem vagyunk türelmesek. Elmondhatom, hogy kollégáim türelme napról napra fogy” - mondta újságíróknak Gunther Kirchbaum német uniós miniszter, hozzátéve, hogy egy bizonyos ponton el kell dönteniük, hogy mi legyen a következő lépés. Bóka szerint politikai hisztéria övezi a találkozót, de hozzátette, hogy Magyarország kész a párbeszédre.

Fotó: YouTube / Euronews