Pereskedhet a vámháború miatt Donald Trump
Egy New York-i bíróság blokkolta az amerikai elnök globális vámháborúját. Az Egyesült Államokban még működik az igazságszolgáltatás függetlensége.
Egy New York-i bíróság blokkolta az amerikai elnök globális vámháborúját. Az Egyesült Államokban még működik az igazságszolgáltatás függetlensége.
A manhattani székhelyű Nemzetközi Kereskedelmi Bírósághoz vállalkozók és állami tisztségviselők koalíciója nyújtotta be a keresetet. A testület döntése alapján Donald Trump túllépte a hatáskörét, amikor egy 1977-es szövetségi gazdasági vészhelyzeti törvényre hivatkozva vezette be a vámokat. A bíróság szerint ez a jogszabály nem hatalmazza fel az elnököt arra, hogy egyoldalúan vámokat vessen ki szinte minden országra – írja a BBC.
A Trump-adminisztráció azonnal benyújtotta a fellebbezést, a Fehér Ház helyettes sajtószóvivője Kush Desai azt írta: „Nem a meg nem választott bírák dolga eldönteni, hogyan kell megfelelően kezelni a nemzeti vészhelyzetet.”
A New Yorki államügyész Letitia James viszont elégedett a döntéssel, úgy fogalmazott, a törvény egyértelmű: egyetlen elnöknek sincs joga arra, hogy tetszése szerint emelje az adókat.
Donald Trump a vámháborúra alapozta az Egyesült Államok gazdaságpolitikáját, a vámtarifák bevezetését Felszabadítás Napjának nevezve. A Kínából érkező árukra 145 százalékig emelte meg a vámokat mielőtt azokat egy megállapodás alapján 90 napra felfüggesztette, az unióból érkező termékeket pedig július 9-étől 50 százalékos vámmal fogja terhelni.
A tarifák miatt áprilisban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) lefelé módosította a globális gazdasági növekedésre vonatkozó 2025-ös előrejelzését, és azt jósolta, hogy Amerika lesz a leginkább érintett.
A bírósági döntésre a globális piacok pozitívan reagáltak, és az olajárak is emelkedni kezdtek.
A döntés megfellebbezhető a washingtoni Szövetségi Fellebbviteli Bíróságon, és végül az Amerikai Legfelsőbb Bírósághoz lehet fordulni.
Ha a bíróságok fenntartják a döntést, azok a vállalkozások, amelyeknek vámokat kellett fizetniük, visszatérítést kapnak a befizetett összegekre kamatokkal együtt.
A Trump adminisztráció azonnal benyújtotta a fellebbezést, a Fehér Ház helyettes sajtószóvivője Kush Desai azt írta: „Nem a meg nem választott bírák dolga eldönteni, hogyan kell megfelelően kezelni a nemzeti vészhelyzetet.”
A New Yorki államügyész Letitia James viszont elégedett a döntéssel, úgy fogalmazott, a törvény egyértelmű: egyetlen elnöknek sincs joga arra, hogy tetszése szerint emelje az adókat.
Donald Trump a vámháborúra alapozta az Egyesült Államok gazdaságpolitikáját, a vámtarifák bevezetését Felszabadítás Napjának nevezve. A Kínából érkező termékekre 145 százalékig emelte meg a vámokat mielőtt azokat egy megállapodás alapján 90 napra felfüggesztette, az unióból érkező termékekre pedig július 9-étől 50 százalékos vámmal fogja terhelni.
A tarifák miatt áprilisban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) lefelé módosította a globális gazdasági növekedésre vonatkozó 2025-ös előrejelzését, és azt jósolta, hogy Amerika lesz a leginkább érintett.
A bírósági döntésre a globális piacok pozitívan reagáltak, és az olajárak is emelkedni kezdtek.
A döntés megfellebbezhető a washingtoni Szövetségi Fellebbviteli Bíróságon, és végül az Amerikai Legfelsőbb Bírósághoz lehet fordulni.
Ha a bíróságok fenntartják a döntést, azok a vállalkozások, amelyeknek vámokat kellett fizetniük, visszatérítést kapnak a befizetett összegekre kamatokkal együtt.
