Kitiltanák az EU-ból az izraeli kormánytagokat a gázai civilek támadása miatt, de magyar vétó jöhet

„Sürgetjük a Tanácsot, hogy sürgősen hozzon célzott szankciókat az illegális betelepülési tevékenységeket támogató és a kétállami megoldás ellen aktívan fellépő izraeli miniszterek ellen” – írta Maria Malmer Stenergard svéd külügyminiszter és Benjamin Dousa kereskedelmi miniszter az EU külügyi vezetőjének, Kaja Kallasnak címzett levelében, amelyről az EUobserver számolt be.

„Izraelnek messzemenő joga van megvédeni magát, és jogos célja, hogy megszüntesse a Hamász által jelentett fenyegetést. Ennek ellenére egyre nehezebb összeegyeztetni Izrael jelenlegi háborús módszereit a nemzetközi humanitárius jog szerinti kötelezettségeivel. A katasztrofális humanitárius helyzet Gázában elviselhetetlen”– olvasható a dokumentumban.

A svéd kezdeményezés azt követően történt, hogy Ausztrália, Kanada, Új-Zéland, Norvégia és az Egyesült Királyság hétfőn feketelistára tette Izrael legszélsőségesebb kormányzati képviselőit, Bezalel Smotrich pénzügyminisztert és Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági minisztert. Ez azt követően történt, hogy 17 tagállam arra kényszerítette Kallast, hogy „vizsgálja felül”, hogy az EU-nak fel kell-e függesztenie Izrael kereskedelmi kiváltságait és részvételét az EU tudományos támogatásokban az emberi jogok megsértése miatt. 

A svéd kezdeményezésről egy EU-diplomata csütörtökön így nyilatkozott: „Egyértelmű változás tapasztalható az EU 27 tagállamai közötti dinamikában ebben a kérdésben, ami Izrael szankcionálása.” Két másik tagállam azonban úgy vélte, hogy Magyarország, Izrael hűséges szövetségese, biztosan meg fogja vétózni a kezdeményezést. „Hónapok óta szankciókat követelünk az illegális telepesek ellen, és még ezt is teljesen blokkolja Magyarország” - tette hozzá egy brüsszeli diplomata.

A magyar vétó miatt az EU-tagállamok más megoldásokat keresnek

Az egyik lehetőség az, hogy nemzeti szinten fogadnak el szankciókat, de ez nem lehetséges Svédországban, ahol egy törvény szerint ezt csak nemzetközi szervezet részeként tehetik meg. Az egyes európai államok a schengeni rendszerben is vörös zászlóval jelölhetik meg a külföldi állampolgárokat, így kényszerítve a 29 országból álló schengeni szabad utazási térség többi tagját, hogy tiszteletben tartsák a tilalmat – ahogyan Svájc tette 2010-ben a líbiai elit tagjaival, bár ez akkoriban vitát váltott ki. 

Kallas szóvivője csütörtökön annyit mondott, hogy „tudomásul vette” a svéd javaslatot. A szóvivő megerősítette, hogy az Izraellel kötött kereskedelmi megállapodás felülvizsgálatát június 23-án terjesztik a brüsszeli külügyminiszterek elé. Ugyanakkor megjegyezte, hogy Izraellel egyelőre minden a szokásos módon folyik, és hogy az izraeli minisztert meghívták, hogy ugyanazon a napon Brüsszelben találkozzon 27 uniós kollégájával, hogy megvitassák Európa „déli szomszédságát”. 

A bizottság egy másik szóvivője szerint az izraeli tulajdonú cégek egyelőre továbbra is részt vehetnek az Európai Védelmi Alap dróntechnológiával kapcsolatos kutatásában, amíg az „etikai megfelelés” folyamatos „ellenőrzése” folyamatban van. 

Az izraeli drónok és harci repülőgépek több mint 20 hónapja bombázzák Gázát, és az ENSZ adatai szerint a palesztin halálesetek száma a héten meghaladta az 55 ezret.

Egy másik lehetséges szankció az, hogy egyes EU-tagállamok vagy európai államok elismerik a palesztin szuverenitást, ahogyan Írország, Szlovénia és Spanyolország tette 2024-ben. „Spekulációk szerint Franciaország és az Egyesült Királyság a New York-i találkozót követően elismerheti Palesztina államot az 1967-es határok alapján” – mondta Hugh Lovatt, a londoni European Council on Foreign Relations (Európai Külkapcsolatok Tanácsa) think tank közel-keleti szakértője.

Kiterjedtebb szankciók lennének indokoltak

„De az elismerés önmagában nem lesz elég. Ha nem tesznek gyakorlati lépéseket a palesztin szuverenitás megerősítésére, a Gázai övezet pusztításának befejezésére és az izraeli telepek terjeszkedésének megállítására, akkor ennek hatása nagyrészt szimbolikus marad” – tette hozzá. Egy izraeli kommentátor, Gideon Levy szintén lehűtötte a kedélyeket azzal, hogy Smotrich és Ben-Gvir szankcionálása nem jelent megoldást a válságra:

„Amit Izrael a Gázai övezetben tesz, az nem Ben-Gvir és Smotrich miatt történik. Ők nem is a fő bűnösök. Csak őket hibáztatni önelégültség és képmutatás. A szankciókat az egész kormányra kell kiterjeszteni, Netanjahu miniszterelnöktől kezdve a legalsóbb rangú kormánytagig továbbá a Gázában végrehajtott mészárlást végrehajtó katonatisztekre és bürokratákra is ki kell terjedniük” – írta Levy szerdán az izraeli Haaretz napilapban megjelent véleménycikkében. 

Az a tény, hogy egy friss közvélemény-kutatás szerint az izraeliek több mint 80 százaléka támogatta Gáza etnikai tisztogatását, azt jelenti, hogy „a nyomást és a büntetést Izrael egészére kell kiterjeszteni” – vonta le a konklúziót Levy. 

Tekintettel arra, hogy Izrael megtámadta Iránt, és azt iráni válaszlépés követték, az EU külügyminiszterei az EU nyári szünete előtti utolsó ülésükön valószínűleg inkább azzal fognak foglalkozni, hogyan lehet megakadályozni egy új közel-keleti háborút, ahelyett, hogy a palesztinok jogai miatt aggódnának - írja az EUobserver.