Orbán nagyvadat akart levadászni, de vaktölténnyel: marad a helyén Ursula von der Leyen

Az Európai Parlament csütörtökön Strasbourgban bizalmi szavazást tartott az Európai Bizottsággal és elnökével szemben az úgynevezett Pfizergate-ügyben. Orbán Viktor már előre ivott Ursula von der Leyen bőrére, akitől azonban végül nem vonta meg a bizalmat az EP.

A bizalmi szavazást Gheorghe Piperea kezdeményezte, aki a Konzervatívok és Reformerek frakciójában a magyarellenes román párt, az AUR egyik képviselője. Az indítványához 77 képviselő csatlakozott, főként a radikális jobboldali pártcsaládokból, köztük a Fideszt is a soraiban tudó Patrióták Európáért frakcióiból. Előzőleg Orbán Viktor is nyíltan a bizalmatlansági indítvány mellé állt, és leegyszerűsítette a kérdést a „brüsszeli imperialista elitek” és a „hazafiak józan esze” közötti választásra. A magyar kormányfő szerdán már annyira lendületbe jött, hogy arról posztolt, szerinte Ursula von der Leyennek ideje távoznia – emlékeztet hírösszefoglalójában az EUrológus.

A sors fintora, hogy 2019-ben részben a Fidesz segítségével választották meg von der Leyent mint kompromisszumos jelöltet Manfred Weberrel szemben.

A legnagyobb EP-frakciók – az Európai Néppárt (EPP), a szociáldemokraták (S&D), a liberálisok (Renew Europe) és az Európai Zöldek jó eséllyel távol maradnak a csütörtök déli voksolástól, vagy nemmel fognak szavazni az indítványra. 

A bizalmatlansági indítvány elfogadáshoz a jelenlévő képviselő kétharmadának, de minimum 361 képviselőnek kellett volna az igen gombot megnyomnia, amire a nagyobb frakciók, az Európai Néppárt (EPP), a szociáldemokraták (S&D) és a liberálisok (Renew Europe) eleve kevés volt az esély, de ez Orbánt egyáltalán nem zavarta. 

A magyar miniszterelnök vágyai ezúttal sem teljesültek, bejött ugyanis a papírforma: nem vonta meg a bizalmat Ursula von der Leyentől és az Európai Bizottságtól az Európai Parlament. 

Csütörtökön végül 553-an szavaztak: 175-en támogatták, 360-an ellenezték a bizalmatlansági indítványt, 18 képviselő pedig tartózkodott. Így az Európai Parlament nem vonta meg a bizalmat Ursula von der Leyentől. Az érintett egyébként a szavazáson nem is vett részt, hiszen Rómában tartózkodik az Ukrajna újjáépítéséről szóló konferencián.

A matematika nem kedvezett az európai szélsőjobbnak

A bizalmatlansági indítványról név szerint szavaztak a képviselők, a magyar pártok már korábban jelezték, hogyan miképpen fognak szavazni. A Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk támogatta a magyarellenes román képviselő által beterjesztett javaslatot. 

A Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció viszont előre közölte, hogy nem fogják megszavazni a bizalmatlansági indítványt. Magyar Péter a közösségi oldalán előre bejelentette, hogy semmilyen körülmények között sem nem fognak együtt szavazni az AUR-ral. A szavazás után pedig azt mondta: összenő, ami összetartozik, Utalva ezzel arra, hogy a magyargyűlölő román párt és a Fidesz együtt szavazott.

Az Európai Néppárt vezetője, Mafred Weber már az előzetes vitában azt ígérte, hogy egyhangúan szavaznak majd von der Leyen mellett, és ugyanígy tett a szocdem frakció vezetője is.

Pfizergate-ügy előzményei

2021-ben a New York Times felfedte, hogy von der Leyen és Albert Bourla – a Pfizer első embere – hónapokon át SMS-ben egyeztettek egy nagy volumenű vakcinaszállításról. Az Európai Bizottság nem tette elérhetővé ezeket az üzeneteket, amikor újságírók és EP-képviselők közérdekű információkérés keretében kikérték, az európai ombudsman szerint ez sértette az átláthatóság követelményeit.

Az Európai Számvevőszék is bírálta az ügyletet, mert nem készült megfelelő dokumentáció az 1,8 milliárd adagot érintő szerződésről. 

A szerződés hatalmas összegű volt (több tízmilliárd euró), ennek ellenére kevés hivatalos nyom van a tárgyalásokról, ezért 2023-ban az Európai Ügyészség is vizsgálatot indított a vakcinabeszerzések ügyében. A felháborodás oka az volt, hogy miközben az EU tagállamai súlyos pénzügyi terheket vettek a nyakukba a járvány idején, a legnagyobb közegészségügyi üzlet lebonyolítása kicsit sem transzparens módon történt. A mostani bizalmatlansági indítvány is azzal vádolta az EB elnökét, hogy nem biztosította az uniós intézmények működésének átláthatóságát és ezzel az elszámoltathatóságát is akadályozta.

Fotó: YouTube / Euronews