Holoda Attila: Szijjártó mellébeszélt a CNN-interjúban, nem jótékonykodásból adunk el áramot Ukrajnának
Az Orbán-kormány külgazdasági minisztere azt mondta a CNN hírcsatornának, hogy Magyarország a legnagyobb áramellátója Ukrajnának. Holoda Attila szerint már a kiindulópont sem stimmel, és üzleti alapon kapják az áramot az ukránok.

Az Orbán-kormány külgazdasági minisztere azt mondta a CNN hírcsatornának, hogy Magyarország a legnagyobb áramellátója Ukrajnának. Holoda Attila szerint már a kiindulópont sem stimmel, és üzleti alapon kapják az áramot az ukránok.
Szijjártó Péter külügyminiszter megismételte a kormányzati álláspontot, hogy szerintük Ukrajna csatlakozása nem erősítené az Európai Uniót. A tárcavezető ezt az állítást erősítendő, balladai homályban hagyta, hogy keleti szomszédunk csatlakozása 2035 előtt aligha lenne kivitelezhető, helyette a szokásos paneleket ellőve annyit mondott, hogy a tagságuk behozná a háborút az EU-ba. Ukrajna következő hét évre vonatkozó 300 milliárd eurós támogatása Szijjártó Péter szerint elfogadhatatlan, hiszen „a magyar adófizetők pénzét nem szabad erre költeni”.
Magyarország lenne a legnagyobb áramszolgáltató?
A külügyminiszter kijelentése szerint „Magyarország jelenleg a legnagyobb áramszolgáltatója Ukrajnának”, amivel tompítani kívánta az orbáni propaganda nagyon erősen kidomborodó ukránellenességét. A kárpátaljai magyarok jogfosztására is kitért a tárcavezető, amit az elmúlt tíz évben kellett elszenvedniük. (Hogy az ő helyzetükön mennyit javít a kormánypropaganda mindent határt átlépő ukránellenes hecckampánya, arról már nem ejtett szót Szijjártó Péter – a Szerk.)
Holoda Attila energetikai szakértő lapunknak nyilatkozva elmondta, hogy nem országok látnak el más országokat árammal, hanem a cégek, amelyek jó pénzért teszik ezt.
A magyarországi többlet abból keletkezik, hogy nagy mennyiségben termelünk napelemes rendszerekből villamosenergiát. Holoda szerint ezért is komolytalan az áramellátás kapcsán országokról beszélni, ahogy tette ezt a külügyminiszter a CNN-nek adott interjúban. Magyarországon az MVM bonyolítja ezeket az üzleteket, de az ellátás és az eladás nem ugyanazt jelenti. Az ellátás csak az infrastruktúrát jelenti, amivel más szolgáltatóktól oda jut az energia, az eladás – főleg magyar részről – is üzlet, nem mellesleg erősen ingadozik, adunk-e. Érdemes hangsúlyozni, hogy a háború előtti időszakban épp Ukrajna volt áramellátás szempontjából a vésztartaléka a kelet-európai és a balkáni régiónak.
„Mivel Vlagyimir Putyin 65-70 százalékát tönkretette az ukrán villamosenergia struktúrának, így ezek a termelőkapacitások kiestek, és ma már Kijev igénylőként jelenik meg a piacon, ami élesebb versenyt eredményez, így magasabb árakon lehet értékesíteni Ukrajna irányába a villamosenergiát. Kevesebb napsütés esetén az MVM sem tud sok áramot értékesíteni, ez is hozzátartozik az igazsághoz”
- foglalta össze a lényeget a Holoda Attila. A balkáni régióban a vízerőművek korábban stabil áramellátást tudtak biztosítani, amire a klímaváltozás miatt ma már egyre kevésbé alkalmasak. Ezt húzza alá az a tény is, hogy az MVM jelenleg Szerbiának is ad el villamosenergiát. Ezért is fontos azt kihangsúlyozni, hogy a külgazdasági miniszter kijelentésével ellentétben az áramellátás nem jótékonykodás, hanem színtiszta üzlet, amely kihasználja Ukrajna szorult helyzetét, az MVM-nek is bevétele képződik. Ezt a vis maior helyzetet értelemszerűen a szlovákok és a lengyelek is igyekeznek a maguk javára fordítani, ők is sok villamosenergiát értékesítenek Ukrajnának.