Orosz drónokat semmisítettek meg Lengyelország légterében

Szerda hajnalban orosz drónok sértették meg Lengyelország légterét, amelyeket a lengyel légvédelem – NATO-gépek közreműködésével – lelőtt. Ez az első alkalom az ukrajnai háború 2022-es kirobbanása óta, hogy egy NATO-tagország közvetlenül semmisített meg orosz katonai eszközöket saját légterében.

Tucatnyinál is több orosz drón lépte át a lengyel határt szerda hajnalban, és bár a lengyel fegyveres erők közülük többet megsemmisített, egy drón mégis becsapódott a kelet-lengyelországi Wyryki település egyik lakóházába, személyi sérülés azonban nem történt. Több lelőtt drón maradványait, így Czosnówka közelében is a lengyel hatóságok keresik. A hadsereg arra figyelmeztette a lakosságot, hogy a roncsok veszélyesek lehetnek, azokat csak tűzszerészek vizsgálhatják meg.

Négy lengyel repülőteret – köztük a varsói Chopin és Modlin légikikötőket – átmenetileg lezárta a lengyel légügyi irányítás, a légtér biztosítása érdekében pedig riadóztatták a lengyel és a NATO légierő gépeit. Mindezek mellett riadóztatták az önkéntes területvédelmi egységeket is, akiknek 6–12 órán belül jelentkezniük kell. Podlasie, Mazóvia és Lublin régiók lakóit pedig felszólították, hogy maradjanak otthonaikban.

Kormányzati reakciók

Donald Tusk miniszterelnök azonnal műveletek helyszínére sietett, és az incidenst „példátlannak” nevezve azt hangsúlyozta: ez olyan agresszió, amely „valódi veszélyt jelent polgáraink életére”. Karol Nawrocki államfő és a kormány közös válságülést tartott. Bár Tusk és Nawrocki politikai ellenfelek, mindketten az együttműködés szükségességét hangsúlyozták. Władysław Kosiniak-Kamysz védelmi miniszter közölte: folyamatos kapcsolatban állnak a NATO-val, a drónok becsapódási helyeit a hadsereg kutatja.

NATO és nemzetközi reakciók

Tusk az esetről azonnal tájékoztatta Mark Rutte NATO főtitkárt, a szövetség pedig szoros kapcsolatban van Varsóval. Az Egyesült Államok is reagált az incidensre. Vezető republikánus és demokrata politikusok elítélték a támadást. Joe Wilson republikánus képviselő „háborús cselekménynek” nevezte, Dick Durbin demokrata szenátor szerint Putyin „teszteli” a NATO elszántságát. Hivatalos kormányzati reakció azonban még nem érkezett. Az ukrán külügyminiszter szerint az eset bizonyítja, hogy Putyin folyamatosan szélesíti a háborút, és a Nyugatot teszteli. Kęstutis Budrys litván külügyminiszter szerint „amíg Putyin folytathatja véres háborúját, egyetlen ország sem lehet biztonságban – még a NATO-n belül sem”.

A BBC arra hívta fel a figyelmet, hogy a mostani akció az első eset, hogy a  NATO-légvédelem közvetlenül orosz katonai eszközöket semmisített meg saját légterében. 

A történtek emlékeztetnek a 2022-es incidensre, amikor egy eltévedt ukrán rakéta két ember halálát okozta egy dél-lengyel faluban. Akkor nem történt hasonló katonai válasz, és akkor azt is inkább egyfajta balesetként kezelték az érintettek. Nyugati katonai szakértők szerint azonban Oroszország most szándékosan teszteli a NATO védelmi rendszereinek működését.

Moszkva eddig ugyanakkor nem kommentálta az esetet. Putyin korábban tagadta, hogy célja a NATO-val való közvetlen konfrontáció lenne, ám több nyugati tisztviselő szerint az orosz elnök ezt a forgatókönyvet sem zárja ki. 

Megszólal a szakértő

Rácz András Oroszország szakértő szerint, amit most látunk, az nem egy NATO elleni nagyléptékű orosz támadás nyitánya. Az orosz hadsereg egységei nem csinálnak semmi szokatlant, nem közelítenek a NATO határához, nem emelkedtek a levegőbe a megmaradt rakétahordozó bombázóik, semmi ilyesmi nem történik. 

A szakértő úgy véli, hogy nem egy NATO-orosz háború kezdetét látjuk éppen, nincs tehát ok pánikra. Ezzel együtt goromba provokáció, ami történik.

Rácz a közösségi oldalán azt írja az esettel kapcsolatban, hogy valószínűbb, hogy most az oroszok a korábbinál durvábban tesztelik a NATO képességét a saját légtere megvédésére. Angolul "testing the rules of engagement"-nek hívják ezt, de az orosz kifejezés szerinte jobb: "razvedka bojem", azaz harccal történő felderítés. Harcérintkezés provokálnak ki, jelen esetben drónokkal, és azt vizsgálják, milyen reakciót ad a lengyel haderő, milyen reakciót ad a NATO.

Az incidens Rácz értelmezése szerint valószínűleg kapcsolódik a pénteken kezdődő Zapad-2025 nevű, orosz-belorusz hadgyakorlathoz is. A litván, lett és ukrán hírszerzés is jelezte korábban, hogy bár a Zapad-2025 nem jelent közevetlen katonai veszélyt a szomszédos államokra, várható, hogy az oroszok információs eszközökkel igyekeznek növelni a gyakorlat láthatóságát, félelmetesebbnek tüntetve azt fel, mint amilyen valójában. 

Magyarországi reakciók

„Most kell hideg fejjel, józan ésszel gondolkodni és cselekedni! Európának békére van szüksége, mi ezt képviseljük mindenhol!” – írta Facebook-oldalán Szíjjártó Péter, aki a posztolás idején éppen Minszkben tartózkodott. 

A legutóbbi információk szerint Belorusz irányából érkeztek a drónok Lengyelországba. A belorusz hadsereg egyébként saját területén is lelőtt néhány “tévedésből” odaérkező drónt, illetve előzetesen tájékoztatta Lengyelországot és Litvániát is az incidensről a Reuters értesülése szerint. Orbán Viktor is reagált a lengyelországi eseményekre. A miniszterelnök az X –en az agresszor ismételt megnevezése nélkül azt írta, hogy: „Magyarország teljes szolidaritást vállal Lengyelországgal. Lengyelország területi integritásának megsértése elfogadhatatlan.”

Az incidens szerinte bizonyítja, hogy az orosz-ukrán háborúban a békére felszólító politikánk ésszerű és racionális. „A háború árnyékában élni kockázatokkal és veszélyekkel jár. Ideje véget vetni neki! Ennek érdekében támogatjuk Donald Trump elnök béketeremtésre irányuló erőfeszítéseit.”

A visszafogott magyar reakciók különösen annak fényében érdekesek, hogy az incidens kapcsán Lengyelország már kérvényezte a NATO 4-es cikkelyének alkalmazását. 

Ez lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy egy kérdést az Észak-atlanti Tanács (a NATO fő politikai döntéshozó szerve) elé terjesszenek. A cikkely szerint a szövetségesek ezután tárgyalásokat tartanak annak érdekében, hogy megállapítsák, az érintett tagállam területi integritása, politikai függetlensége vagy biztonsága veszélybe került-e.

Az orosz Védelmi Minisztérium azt állítja, hogy Lengyelország területén semmilyen célpont megtámadását nem tervezték. Szerintük azoknak a drónoknak a hatótávolsága, amik állítólag átrepültek a lengyel határon, nem haladja meg a 700 kilométert.