Megsorozták az ukrán drónok Szentpétervárt, Putyin szülővárosát

Az ukrán hadsereg a háború eddigi legnagyobb dróntámadását hajtotta végre Szentpétervár ellen, közvetlenül az orosz gazdasági elit egyik legfontosabb rendezvénye, a szentpétervári gazdasági fórum idején. A támadások jelentős károkat okoztak olajlétesítményekben és katonai célpontokban, rámutatva az orosz légvédelem hiányosságaira. Az offenzíva szimbolikus üzenete, hogy Vlagyimir Putyin Szentpéterváron született, amelyet akkoriban még Leningrádnak hívtak. 

Az ukrán erők június 3-án és 6-án nagyszabású dróntámadásokat hajtottak végre Szentpétervár ellen. Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) vezető kutatója szerint a háború kezdete óta ezek voltak a legjelentősebb támadások az orosz nagyváros ellen. Az időzítés különösen figyelemre méltó: az első akció a szentpétervári nemzetközi gazdasági fórum nyitánya előtt, a második pedig annak zárásakor történt.

Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij tájékoztatása szerint az első hullámban mintegy 60 drón vett célba több létesítményt, köztük egy olajterminált. Három nappal később már 140 drón indult a város irányába. Mindkét esetben találatok értek olajipari objektumokat, amelyekből sűrű fekete füst emelkedett a város fölé. Az ukrán erők emellett megrongálták a Kronstadt közelében állomásozó Bojkij hadihajót is. 

A szakértő szerint a támadások egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy Oroszország második legnagyobb városa sem képes teljes védelmet biztosítani a nagy hatótávolságú drónokkal szemben. A városvezetést komoly bírálatok érték, mert több óvóhely nem volt időben megnyitva a lakosság számára.

Ukrajna az elmúlt hónapokban fokozta az orosz olajlétesítmények elleni támadásokat. Rácz szerint a stratégia eredményesnek bizonyult: az orosz finomítói kapacitás egy év alatt mintegy 20–22 százalékkal csökkent. Bár az oroszok folyamatosan javítják a nekik okozott károkat, az ismétlődő támadások egyre nagyobb terhelést jelentenek. 
Különösen érzékeny ponttá vált a Krím üzemanyag-ellátása. Az ukrán támadások következtében több vasúti komp használhatatlanná vált, miközben a közúti utánpótlási útvonalak is rendszeres dróncsapások célpontjai. A szakértő szerint az orosz hadsereg jelentős számú teherautót és sofőrt veszített el, ami már a déli frontszakasz logisztikai működését is nehezíti.
 

Mindeközben Oroszország tovább növeli drón- és rakétagyártási kapacitásait. Az évente gyártott több tízezer Gerany drón mellett egyre több sugárhajtású típus jelenik meg a hadszíntéren, jelentősen nehezítve az ukrán légvédelem feladatát. A legnagyobb fenyegetést továbbra is a ballisztikus rakéták jelentik, amelyekből az orosz hadiipar havonta több tucatot állít elő.

Rácz András szerint Ukrajna egyre nyíltabban törekszik a fegyveres konfliktus befagyasztására és a harcok lezárására úgy is, hogy az oroszok által megszállt területek visszaszerzése rövidtávon nem tűnik reálisnak. Volodimir Zelenszkij a közelmúltban tárgyalást kezdeményezett Vlagyimir Putyinnal, amit az orosz elnök elutasított. Az ukrán vezetés ezután fokozta a mélységi dróntámadásokat, amelyek közül a szentpétervári akciók kiemelt figyelmet kaptak.

A háború jövőjével kapcsolatban Rácz hangsúlyozta: jelenleg egyik fél sem rendelkezik olyan fölénnyel, amely lehetővé tenné az eredeti stratégiai célok teljes elérését. A konfliktus kimenetelét egyre inkább a technológiai verseny, a drónhadviselés fejlődése és a logisztikai képességek határozzák meg.