Az amerikai betegek is rosszul járhatnak Trump vámháborújában

Az Egyesült Államok október 1-től 100 százalékos vámot vet ki minden márkás és szabadalmaztatott gyógyszerkészítményre, amely külföldről érkezik az országba.A döntés alól mentesülnek azok a vállalatok, amelyek gyógyszergyártó üzemet építenek az Egyesült Államokban, beleértve a már folyamatban lévő projekteket is.

A márkás vagy szabadalmaztatott gyógyszerek olyan készítmények, amelyeket szellemi tulajdonjogok védenek, és amelyek a generikus változatok piacra kerülését egy ideig megakadályozzák. Az ENSZ Comtrade adatbázisa szerint az USA gyógyszerimportja 2024-ben közel 213 milliárd dollárt tett ki, ami háromszorosa a tíz évvel korábbinak – írja a CNBC.

Trump szerint a vám célja, hogy a gyógyszergyártókat az Egyesült Államokba vonzza, és ezzel erősítse a hazai termelést, amely az elmúlt évtizedekben jelentősen visszaszorult. Több nagyvállalat – például az Eli Lilly, a Johnson & Johnson és az AbbVie – már most is bővíti amerikai gyártókapacitásait.

A mostani lépés egy áprilisban indított, úgynevezett 232-es vizsgálathoz kapcsolódik, amely az import nemzetbiztonsági hatásait vizsgálta. A gyógyszeriparban régóta számítottak a vámokra, sok vállalat azonban tiltakozott, arra figyelmeztetve, hogy a lépés megnövelheti a költségeket, visszafoghatja a beruházásokat, és veszélyeztetheti a gyógyszerellátási lánc biztonságát.

Egészségpolitikai szakértők szerint a vámok az amerikai betegeket is hátrányosan érinthetik, hiszen megemelhetik egyes kezelések árát, és súlyosbíthatják a már most is fennálló gyógyszerhiányt. A gyógyszergyártás ugyanis tipikusan globális hálózatokon keresztül zajlik, a termelési folyamat különböző szakaszait más-más országokban végzik.

A most bejelentett 100 százalékos vám alacsonyabb, mint az augusztusban emlegetett 250 százalékos fenyegetés. Akkor Trump úgy fogalmazott, hogy először „kis vámot” vezetne be, majd egy-másfél év alatt fokozatosan emelné 150, végül 250 százalékra.

Az iparág már most is küzd azzal, hogy a Trump-féle gyógyszerár-politika bizonytalanságot okoz a nyereségességben és a kutatás-fejlesztési befektetések tervezésében. A vámkiterjesztés ráadásul nemcsak gyógyszerekre, hanem olyan orvosi eszközökre is vonatkozhat, mint a sebészeti maszkok, N95-ös légzőkészülékek, kesztyűk és más fogyóeszközök.

Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a termelés visszatelepítése az USA-ba költséges és hosszadalmas folyamat lenne. „A globális ellátási láncok rendkívül összetettek, a gyógyszeriparé pedig a legbonyolultabbak közé tartozik – ez nem olyan egyszerű, mint egy iPhone-csavar összeszerelése” – jegyezte meg a BMO Capital Markets elemzője. Szerinte a vámok valószínűleg nem hoznak jelentős változást, mivel a nagy gyógyszercégek többségének már most is erős jelenléte van az Egyesült Államokban.

Egyes vállalatok – például az Eli Lilly, a Bristol Myers Squibb és az AbbVie – előnyösebb helyzetben lehetnek, mivel több amerikai üzemmel rendelkeznek. Mások, így a Novartis és a Roche, nagyobb kockázatnak vannak kitéve, hiszen gyártókapacitásaik többsége külföldön található.