Újabb orosz rakétacsapások Kijev ellen, Lengyelország ideiglenes légtérzárral reagált
Vasárnap hajnalban Oroszország intenzív drón- és rakétatámadást indított Kijev és környéke ellen. A támadás idején Lengyelország délkeleti része felett is fokozott katonai készültséget rendeltek el: ideiglenes légtérzárat vezettek be, és saját, valamint NATO-s vadászgépeket is riasztottak a térségbe.

Vasárnap hajnalban Oroszország intenzív drón- és rakétatámadást indított Kijev és környéke ellen. A támadás idején Lengyelország délkeleti része felett is fokozott katonai készültséget rendeltek el: ideiglenes légtérzárat vezettek be, és saját, valamint NATO-s vadászgépeket is riasztottak a térségbe.
A Reuters szerint a légicsapások még a kora reggeli órákban is tartottak, a kijevi katonai vezetés hat sebesültről számolt be. A civilek föld alatti metrómegállókban kerestek menedéket, miközben országszerte légiriadót rendeltek el. A Flightradar24 adatai alapján a lengyel hatóságok Lublin és Rzeszów térségében zárták le átmenetileg a légteret, a hadsereg közlése szerint megelőző, védelmi intézkedésként.
A lengyel fegyveres erők közleménye szerint a riasztás szombatról vasárnapra virradóra lépett életbe, és vasárnap hajnali négy óráig maradt érvényben. A lépést az indokolta, hogy Oroszország nagy hatótávolságú bombázói egy időben indítottak támadásokat Ukrajna több pontja ellen.
Az elmúlt hetekben többször fordult elő, hogy drónok engedély nélkül repültek be NATO-tagállamok légterébe. Lengyelországba két hete legalább tizenkilenc orosz drón érkezett, amelyek közül többet a szövetségesek segítségével sikerült megsemmisíteni. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ezek után drónfal kiépítését sürgette az unió keleti határain.
A feszültséget tovább növeli, hogy Dániában is ismétlődő drónészlelésekről számoltak be az utóbbi napokban, több repülőtér forgalmát is megbénítva. Bár hivatalos bizonyíték nincs arra, hogy az orosz hadsereg állt volna az akciók mögött, a dán védelmi miniszter szerint „professzionális szereplő” szervezte azokat.
Orosz részről következetesen tagadják, hogy európai országokat céloznának. Szergej Lavrov külügyminiszter az ENSZ Közgyűlésén arról beszélt, hogy Moszkva nem akarja megtámadni Európát, ugyanakkor bármilyen agresszióra „határozott választ” ad.
A mostani, összehangolt légitámadások és a lengyel légtérzár egyértelműen jelzik, hogy a háború következményei továbbra is közvetlenül érintik a NATO-tagállamok biztonságát. A kérdés, hogy a jövőben mennyire válik rendszeressé a katonai készültség a szövetség keleti határán.